„Jakutok” változatai közötti eltérés

A '''jakutok''' [[Jakutföld]] lakói, ami az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. A [[szaha nyelv]]et beszélik, ami a török nyelvcsalád északi ágába tartozik. Hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Oroszul: Респу́блика Саха́ (Яку́тия), Respublika Sakha (Yakutiya); Sakha: Саха Республиката, Sakha Respublikata).

Élőhelyük és foglalkozásuk alapján két fő csoportba oszthatók. Az északi területen élő törzsek főként rénszarvas csordák terelésével, a déliek pedig [[ló]] és [[szarvasmarha]] tenyésztéssel foglalkoznak. Mindkét csoportra jellemző, hogy nomadizáló állattartásra rendezkedtek be, jurtáikat felszedve mindig a friss legelők felé hajtják állataikat.

A jakut legendák és mondák szerint őseik a [[Léna (folyó)|Léna]] folyón tutajon úszva érkeztek arra a vidékre, ahol a mai [[Jakutszk]] város áll. Összehasonlítva más [[szibéria]]i török népekkel, közöttük a legerősebb a mongoloid jelleg, mind antropológiai, mind nyelvi sajátosságok terén. Az orosz kereszténység hatására mára szinte teljesen eltűntek az ősi személyneveik, nagyrészt az ortodox keresztény névadási rítust követik, kivéve azokat a területeket, ahol a mai napig a [[sámánizmus]] fenn tudott maradni.

Hősi eposzuk az [[Olonho]], mely átlagosan 10 000-20 000 verset tartalmaz. Tekintettel arra, hogy minden közösségnek megvolt a saját elbeszélő anyaga, számos változata létezik. Az eddigi leghosszabb változat 36 000 verset tartalmaz. Előadásának elengedhetetlen kelléke a [[doromb]], amit pengetéssel és fúvással szólaltatnak meg.