„Szerkesztő:Szilas/Mátészalka” változatai közötti eltérés

A három KTSz közül a Vegyes KTSz a legerősebb és ter­melő munkájával a lakoság legszélesebb igényeit igyekszik kielégíteni.
A Vegyes KTSz 1951. évi június hó 1-én létesült 36 taggal. Ez a taglétszám fokozatosan emelkedett, csupán az 1956-os események okoztak törést a taglétszám emelkedésében, mi­nek következtében a volt kisiparosok egy része kilépett a szövetkezetből, s ezek helyébe munkavállalókat kellett alkal­mazni, mert a megnövekedett igényeket a szövetkezet csak így tudta kielégíteni. 1962-ben az építőipari részleg meg­alakulásával a termelői létszám 82-re emelkedett, s ez a 24 ipari tanulóval és a 11 főnyi adminisztratív dolgozóval együtt elérte a 117-es termelői létszámot. A dolgozók átlagos kere­sete 1800,— Ft.
 
A KTSz-ben 15 féle szakmai részleg működik, éspedig: asz­talos, ács, autószerelő, bádogos, épület- és géplakatos, szoba- festő-mázoló-címfestő, kovács, kőműves, motorszerelő műsze­rész, sírkőkészítő, villany- és vízvezetékszerelő részleg. A KTSz részlegei külső segítség nélkül egy családi házat kulcs átadásig el tudnak készíteni. (162)
 
 
A kisipar és az iparosréteg kialakulása után mint­egy félszázaddal keletkezett Mátészalkán az első ipari üzem.
1864-ben egyéni kezdeményezéssel egy kisebb mezőgazda- sági gyártelep létesült (alapította: Schwartz Mór), amely rö­vid idő alatt a megye egyik legnagyobb kombinátszerű ipar­telepévé fejlődött, majd részvénytársasággá alakult át, s et­től kezdve „Szálkái Gyártelep és Mezőgazdasági Részvény- társaság” néven szerepelt. A gyártelep 50 munkást foglalkoz­tatott, s volt mezőgazdasági szeszgyár, szeszfinomító, likőr- rum- és pálinkagyár, valamint gőzmalom, olajütő, gépjavító és villanyáram szolgáltató részlege, s mint ilyet abban az idő­ben a vidék legnagyobb ipartelepeként tartották számon.
Mint helytörténeti érdekességet külön ki kell emelni e gyártelep villanyáram szolgáltató részlegét. Kevesen tudják, hogy országunk tiszántúli részén, az egykori „sötét Szatmár-ban”, az északkeleti végeken fekvő Mátészalkán gyűlt ki Budapestet is megelőzve az első villanyfény 1888-ban. A ma­gyar posta 1963-ban a 75. évforduló alkalmából emlék bélye­get bocsátott ki „Mátészalka 1888 — Aporliget 1963” felírás­sal. Ez utóbbi a faluvillamosítás befejezését jelzi. Érdekes já­téka a történelemnek, hogy az első villanyfény az országban Szatmár megye területén Mátészalkán gyűlt ki, s a faluvilla­mosítás is szatmári területen, Aporligeten fejeződött be (27/a ábra). (164)
 
==Vízgazdálkodás==