„1996 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás |
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás |
||
158. sor:
|-
|Az [[Atlanti-óceán]]ban, Írország délkeleti partjaitól mintegy 12 kilométerre fekvő Skelling Michael szigeten található a korai ír kereszténység egyik kolostora. Elszigeteltsége miatt épületei viszonylag jó állapotban maradtak fenn és a korai keresztény szerzeti élet szélsőségeit szimbolizálják. A legenda szerint Szent Fioman alapította még a [[7. század]]ban, de a legkorábbi forrás amiben említik a [[8. század]]ra datálható. Stílusjegyei alapján a kolostor ma is látható templomát valamikor 950 és 1050 között építhették. A feljegyzések szerint az épületegyüttes a [[12. század]]ig folyamatosan lakott volt, ekkor azonban egy [[Klímaváltozás|éghajlatváltozás]] miatt a szerzetesek kénytelenek voltak a szárazföldre költözni. A [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] [[Főangyal|arkangyal]]nak szentelt kolostoregyüttes méhkaptárszerű kőkunyhókból áll amelyet egy meredek lépcsőn lehet megközelíteni. Ezeket a szerzetesi és imacellákat habarcs nélkül összeillesztett kövek alkotják. A legjelentősebb maradványok a sziget északkeleti részén egy meredek lejtőn helyezkednek el. A legfontosabb épületcsoport a templomból, kápolnákból, cellákból, és egy földalatti helyiségből áll.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
330. sor:
| A helyszínhez tartozó műemlékek mind kapcsolatban állnak [[Luther Márton]] és reformertársa [[Philipp Melanchthon|Melanchthon]] életével. Eislebenben áll Luther szülőháza és utolsó lakóhelye, Wittenbergben pedig a Luther-ház, a városi templom (Stadtkirche), a kastélytemplom (Schloss kirche) és a Melanchton-ház. A Luther-ház a wittembergi egyetem udvarán álló egykori [[Ágoston-rend]]i kolostorban található, több mint negyven éven át itt élt és dolgozott, jelenleg múzeum működik benne. Ez a wittembergi ház volt a később kiadott [[Asztali beszélgetések]] színhelye is. 1517 október 31-én a kastély-templom ajtajára függesztette ki híres [[Luther Márton 95 tétele|95 tételét]], a jelenlegi bronzajtón ennek latin szövege látható. A templom belsejében áll Luther és Melanchthon síremléke is, Luther több mint harminc évig a templom prédikátora volt. A piactéren álló emlékművét 1821-ben állították fel. Az [[Lutherstadt Eisleben|eislebeni]] házakat nemrég műemlékvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe véve újították fel.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-▼
|rowspan="5"| [[Kép:Castel del Monte giu06 001.jpg |250px]]
| ''' [[Castel del Monte]] '''
|-▼
| '''{{Olaszország}}'''
|-▼
| Kulturális (I)(II)(III)
|-▼
| Védett terület: 3,1 ha, puffer zóna: 10 847,3 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/398 398]
|-
|A nyolcszög alaprajzú várat [[II. Frigyes német-római császár|II. (Hohenstaufen) Frigyes császár]] építtette 1250 körül [[Puglia]] tartományban [[Bari]] közelében. Minden sarkán egy-egy szintén nyolcszög alaprajzú torony emelkedik, és belső udvara is nyolcszögű. Előképe egyes elméletek szerint az [[Karoling művészet#Az aacheni palotakápolna és a császári rezidencia|aacheni palotakápolna]] lehetett, esetleg az uralkodóra nagy hatást gyakorló ősi [[Arabok|arab]] kultúrában kiemelt jelentőségű nyolcas szám. Egy szikla tetején emelkedik, kialakításakor feltételezhetően nagy szerepet kapott a számmisztika. Keverednek benne a klasszikus [[ókor]], az [[Iszlám építészet|iszlám]] és az északi ciszterci gótikus építészet stílusjegyei, viszont feltűnően hiányoznak belőle a keresztény díszítőelemek. A szokatlan formájú épület mellől hiányoznak a kor megszokott kiegészítő elemei, például a külső védművek, a konyhák, az istállók, a raktárak stb. A vár funkciója sem ismert, feltételezhetően vadászkastélyként hasznosították. Belső díszítésének nagy része az évszázadok során megsemmisült, néhány padlómozaik és értékes anyagból faragott oszlop maradt meg.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Trulli Alberobello11 apr06.jpg |250px]]
| ''' [[Alberobello|Alberobellói trullók]] '''
|-
| '''{{Olaszország}}'''
|-
| Kulturális (III)(IV)(V)
|-
| Védett terület: 10,52 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/787 787]
|-
|A Puglia tartományban, Baritól hatvan kilométerre található [[Alberobello]] kör alaprajzú, kúposan egymásra rakott kőlapokkal fedett házairól, a trullókról híres. Ez az építkezési mód egy időben nagyon elterjedt volt a [[Földközi-tenger]] vidékén, de eredete nem ismert. A hagyomány szerint azért terjedt el, mert a könnyen szétbontható épületek segítségével mentesülhettek az építmények száma szerint kivetett adó megfizetésének egy része alól. A házak egy helyiségből állnak, falaikat habarcs nélkül egymásra rakott kövekből alakították ki, fényt kisméretű ablakokon keresztül kaptak. A házakra a gonosz erőkkel szembeni szimbólumokat festettek, falaikat rendszeres időközönként fehérre festették. A ma is látható trullók nagyobb része a [[18. század]] vége előttről származik, négyszögletes belső helyiségükben a kandallókat és tűzhelyeket a falba mélyítették. Esetenként több trullót is egymáshoz kapcsoltak. Alberobello Monti negyedében 1030 trulló található, míg az Aja Piccola negyedben 590 trulló maradt fenn.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Ravenna BW 3.JPG |250px]]
| ''' [[Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei]] '''
|-
|'''{{Olaszország}}'''
|-
| Kulturális (I)(II)(III)(IV)
|-
| Védett terület: 1,32 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/788 788]
|-
|A helyszínhez [[Ravenna]] nyolc az [[5. század|5.]] vagy [[6. század]]ból való műemléképülete tartozik. A város az 5. században a [[Nyugatrómai Birodalom]] fővárosa volt, később [[Gótok|gót]] fennhatóság alá került, majd a 751-es [[Longobárdok|longobárd]] támadásig a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] hatalom [[Olaszország történelme|itáliai]] központja volt. A [[mozaik]]okkal díszített épületek egyesítik magukban a görög-római hagyományokat a keresztény [[ikonográfia|ikonográfiával]] és a korai kereszténység legfontosabb emlékei közé tartoznak. A legkorábbi mozaikok [[Galla Placidia mauzóleuma| Galla Placidia mauzóleumában]] láthatók, a [[San Vitale-templom]] mellett, a San Vitale-templom legszebb mozaikjai a szentélyben találhatók. Az [[Ortodox keresztelőkápolna]] mozaikdíszítése alatt áll az egyik legjobb állapotban megmaradt őskeresztény keresztelőmedence. Az érseki palotában található Sant'Andrea oratórium mozaikjai a 6. században készültek. A [[Sant’Apollinare Nuovo-bazilika|Sant'Apollinare Nuovo-templom]] mozaikdíszítésének egy része [[Jézus]] életéből ábrázol jeleneteket. A hasonló nevű [[Sant’Apollinare in Classe]] a város mellett áll Ravenna első püspökének sírja felett. [[Teodorik mauzóleuma]] 520 körül épült, ez a korszak egyetlen megmaradt királysírja. Az ariánusok keresztelőkápolnája a gót korszak emléke egyedülálló mozaikokkal.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Pienza - Piazza Pio II.jpg |250px]]
| ''' [[Pienza]] történelmi központja '''
|-
| '''{{Olaszország}}'''
|-
| Kulturális (I)(II)(IV)
|-
| Védett terület: 4,41 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/789 789]
|-
|[[II. Piusz pápa]] 1459-ben megbízta [[Bernardo Rossellino|Bernardo Rossellinót]], hogy szülővárosát reneszánsz stílusban alakítsa át. Itt akarta kialakítani pápai nyári rezidenciáját. Az építész mentora, [[Leon Battista Alberti]] módszereit követve tervezte meg a város arculatát, ideális reneszánsz városként képzelte el Pienzát. A reneszánsz várostervezési elméleteket itt ültették át először gyakorlatba. Az új városkép legfeltűnőbb eleme a Piazza Pio II (a főtér) és a mellette álló épületek. A tér mellett áll a kétszintes pápai rezidencia, a Palazzo Piccolomini. Tőle nem messze a másik oldalon található a Palazzo Vescovile más néven Palazzo Borgia. A városháza (Palazzo Civico) 1463-ban épült, jellegzetessége a térre néző oszlopos, boltíves folyosója. A tér mellett épült fel a külsejében reneszánsz, belsejében gótikus stílusban épült háromhajós Santa Maria Assunta-székesegyház is. Jelentősek a pápa kíséretéhez tartozó [[bíboros]]ok nagyméretű házai is a [[15. század]] közepéről. Ezen kívül még egy kórház és a Szent Ferenc-templommal szemben egy fogadó épült. Az intenzív városfejlesztés csak rövid ideig tartott, az egyházfő 1464-ben bekövetkezett halála után véget ért.
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1996 új világörökségi helyszínei'''
341 ⟶ 392 sor:
|-
▲|-
▲|-
▲|-
▲|-
|width="100px"|{{Oroszország}}||A [[Bajkál-tó]]|| [[Kép: Baikal lakuaren M-ko muturra.JPG |150px]] || ||természeti
|-
| |||