„1996 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás |
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás |
||
407. sor:
|-
|A [[Kamcsatka]]-félszigeten 350 000 négyzetkilométeres területen 28 aktív [[Tűzhányó|vulkán]] található, ez a világ egyik legjelentősebb vulkáni térsége. A helyszínhez tartozó hat védett övezetben találhatók a félsziget ősi, legérintetlenebb részei és a vulkáni képződmények nagyobb része is. A félszigeten két párhuzamos hegylánc húzódik végig köztük a [[Kamcsatka (Kamcsatkai-öböl)|Kamcsatka-folyó]] völgyével. Az egyik hegyvonulatot kihunyt a másikat aktív vulkánok alkotják. A helyszínen a vulkánok mellett számos meleg vizű forrás és [[gejzír]] is megtalálható. A félsziget nyirkos és enyhe éghajlatának köszönhetően vastag növénytakaró borítja hegyvidéki [[tajga]]erdőket, mocsári erdőket, tőzeglápokat, lombhullató erdőket alkotva. A terület biofölrajzi adottságai inkább a szigetekére hasonlít több endemikus fajjal, de viszonylag alacsony fajgazdagsággal. Megtalálható köztük a [[medve]], a [[havasi kecske]], a [[Szarvasfélék|szarvas]], a coboly, [[sas]]félék, a rozsomák, [[sólyomfélék]], tengeri madár kolóniák, fókák, vidrák és [[lazacfélék]].
{| {{széptáblázat}}
|-▼
|rowspan="5"| [[Kép: Haxpat 01.JPG|250px]]
| ''' [[Haghpat]] és [[Szanahin]] kolostorai '''
|-
|'''{{Örményország}}'''
|-
| Kulturális (II)(IV)
|-
| Védett terület: 2,65 [[Hektár|ha]], puffer zóna: 23,8 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/777 777]
|-
|A [[Grúzia]] határához közel fekvő [[Bizánci Birodalom|bizánci]] kolostorok az örmény vallási építészet legfontosabb emlékei közé tartoznak. A mintegy ötszáz szerzetesnek otthont adó két kolostort egy szurdok választja el egymástól. Az épületeket a [[10. század|10.]] és a [[13. század]] között emelték, jellemző rájuk a [[Bizánci művészet|bizánci]] egyházi és a [[Kaukázus (régió)|kaukázus]]i régió nemzeti építészeti stílusának keveredése. A Szahanin kolostoregyüttes két merőleges tengely mentén felépített, homlokzataikkal nyugat felé tájolt épületcsoportból áll. Az épületkomplexumhoz négy templom, egy könyvtár, egy harangtorony, egy refektórium és több kápolna tartozik. Szahanin fontos szellemi és oktatási központ volt, [[miniatúra]]-készítőket és [[Kalligráfia|kalligráfusokat]] is képeztek. Jelentős könyvtárát a [[12. század|12.]] vagy a 13. században alapították, a stratégiailag kedvező helyen fekvő épület kulcsfontosságú volt a kolostor védelme szempontjából is. Az erődített Haghpat-kolostor Szent Kereszt főtemplomának építése már a 10. század végén befejeződött. Harangtornya a főépülettől távolabb helyezkedik el. A 11. és a 12. században kisebb felújításokat végeztek rajta, de ettől eltekintve teljesen eredeti állapotban maradt meg. A 13. században épített előcsarnokán keresztül közelíthető meg a templom, a könyvtár és a [[káptalan]]terem.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:O Porto (visto da Ponte Dom Luis I).jpg|250px]]
| ''' [[Porto történelmi központja]] '''
|-
| '''{{Portugália}}'''
|-
| Kulturális (IV)
|-
| Hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/755 755]
|-
|Az [[Atlanti-óceán]] partján a [[Duero]] folyó torkolatánál a stratégiai helyen fekvő Porto már a római korban is létezett, ők Portusnak nevezték. 716 és 997 között mór uralom alatt állt, majd ez volt az úgynevezett „Portugál megye” székhelye. A [[15. század]]ban a város anyagilag is támogatta [[Tengerész Henrik]] expedícióit. Jelenlegi városképét a domboldalra emelt épületek határozzák meg, óvárosa az acélszerkezetű kétszintes Ponte Dom Luis hídon keresztül is megközelíthető. Porto egyik legfontosabb épülete a román stílusú katedrális csempedíszítésű gótikus kerengőjével, [[reneszánsz]] és [[barokk]] belső díszítésével. A portói bor kereskedelmének hasznából finanszírozták az óváros sokszínű polgári építészetét. A városban román, gótikus, reneszánsz, barokk, [[Neoklasszicizmus|neoklasszicista]] és modern korból is láthatók jelentős műemlékek és jellegzetes elemei a városképnek a folyón átívelő hidak is. Fontos műemléke a jellegzetes Mánuel stílusban épült a Santa Clara-templom, a 19. században épült Tőzsde-palota pedig jelentős neoklasszicista építmény.
|}
{|{{széptáblázat}}
418 ⟶ 444 sor:
|-
▲|-
▲|-
|width="100px"|{{Spanyolország}}||[[Valenciai Selyembörze]]|| [[Kép: Lonja de Valencia1.jpg |150px]] || ||kulturális
|-
| |||