|
}}
'''Rihnó''' ({{ny-sk|Richnava}}, {{ny-de|Richenau}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Gölnicbányai járás]]ában.
== Fekvése ==
[[Korompa|Korompától]] 4 km-re keletre, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] bal partján fekszik.
== Története ==
A község első írásos említése [[1246]]-ból származik, amikor „''"Rihno"''” alakban említik. [[1285Hain Gáspár]]-ben ''"Rihnow"'',[[Lőcsei krónika|Lőcsei krónikája]] szerint templomát [[13161261]]-banben ''"Rechnow"'',építették. [[13911285]]-ben „''"Rychno"Rihnow''” alakbannéven említiktaláljuk. aA korabeliközség források.északnyugati részén [[Hain13. Gáspárszázad]]i [[Lőcseivár krónika|Lőcseicsekély krónikája]]romjai szerintláthatók. templomátA [[1261]]várat a Perényiek rihnói-benkrompachi építettékága építtette. ElsőA település első ismert birtokosa [[1300]]-ban Rihnói János fia Jenő volt, aki [[1304]]-ben fiú utód nélkül halt meg. Birtokát a Zsigraiak szerezték meg. [[1314]]-ben említik Szent Katalin tiszteletére szentelt templomát. A [[rozgonyi csata]] után a falu a Perényieké lett, akik a [[15. század]] közepéig voltak birtokosai. [[1314]]-ben említik Szent Katalin tiszteletére szentelt templomát. [[1316]]-ban „''Rechnow''”, [[1391]]-ben „''Rychno''” alakban említik a korabeli források.
A község északnyugati részén [[13. század]]i vár csekély romjai láthatók. A várat a Perényiek rihnói-krompachi ága építtette, [[1405]]-től említik. [[1444]]-ben [[Giskra János|Giskra]] cseh zsoldosai foglalták el, [[1462]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] foglalta vissza. Még ezelőtt, [[1460]]-ban a király 12000 forintért eladta Szapolyai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek. Ekkor hozzátartoznak Szepesből Richnó, Olcznó, Kalyó, Risócz, Folkmár, Krompach, Kluknó, Székelyfalva, a két Szlovinka és Margitfalva része, Sárosból Szedlicze, Miklósvágása és Jakabfalva.<ref>Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában</ref> [[1478]]-ban Szapolyai Imre volt a birtokosa, majd a Thurzóké lett. [[1528]]-ban pusztult el, amikor a lőcseiek leromloltáklerombolták. [[1543]]-ban, [[Thurzó Sándor (földbirtokos)|Thurzó Sándor]] halála után az uradalom Báthory Andrásé lett. A [[16. század]] közepén a falunak csak 6 adózó portája volt, a többi elpusztult. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással, kohászattal foglalkoztak. A várat [[1605]]-ben említik utoljára, ezt követően sorsára hagyták. Birtokosai [[Kluknó]]n új reneszánsz kastélyt építettek. Uradalma [[1693]]-ban a Csákyaké lett. [[1787]]-ben a falu 61 házát 436-an lakták.
A 18. század végén [[Vályi András ]] így ír szerintróla: „'' "RICHNO. Richnava. Rikanau. Tót falu Szepes Várm., földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Kluchnónak szomszédságában, mellynek filiája, határja sovány, réttyei jók, legelője elég, fája van, mind a’ kétféle, piatza közel, és ott keresetre is van módgyok. "'' ”<ref>{{Vályi}}</ref> ▼
A [[16. század]] közepén a falunak csak 6 adózó portája volt, a többi elpusztult. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással, kohászattal foglalkoztak. [[1787]]-ben 61 háza volt 436 lakossal. [[1828]]-ban 56 házában 407 lakos élt. Az [[1831]]-es koleralázadás egyik központja volt. Lakói ekkor főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa ipari üzemeiben dolgoztak. ▼
▲A [[16. század]] közepén a falunak csak 6 adózó portája volt, a többi elpusztult. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással, kohászattal foglalkoztak. [[1787]]-ben 61 háza volt 436 lakossal. [[1828]]-ban 56 házában 407 lakos élt. Az [[1831]]-es koleralázadás egyik központja volt. Lakói ekkor főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa ipari üzemeiben dolgoztak.
▲Vályi András szerint ''"RICHNO. Richnava. Rikanau. Tót falu Szepes Várm., földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Kluchnónak szomszédságában, mellynek filiája, határja sovány, réttyei jók, legelője elég, fája van, mind a’ kétféle, piatza közel, és ott keresetre is van módgyok."''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Richnó, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett, Kluknóhoz közel: 528 kath. lak. Híd a Hernádon. Vendégfogadó. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."''”<ref>{{Fényes}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Gölnicbányai járás]]áhozjárásához tartozott.
[[1945]]. [[január 20.|január 20]]-án a németek felégették a községet.
==Népessége==
2001-ben 1850 lakosából 1332 szlovák és 486 cigány volt.
2011-ben 2494 lakosából 1559 cigány és 797 szlovák volt.
== Nevezetességei ==
== További információk ==
* [http://www.richnava.sk/ Hivatalos oldal]
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=620slovensko/kosicky-kraj/okres-gelnica/richnava/profile Obce info.skKözséginfó]
* [http://www.e-obce.sk/obec/richnava/richnava.html E-obce.sk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-286064&pos_y=-1215650&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Richnava%2C%20Gelnica Rihnó Szlovákia térképén]
|
