Az ózokat az úna szubglaciális olvadékvíz alakította ki. A belföldi jégtakaró nagy mennyiségű hordalékot ([[homok]]ot, különböző méretű kőtömböket) szállított [[Skandinávia|Skandináviából]]. A jégmező növekedési bázisától eltávolodva a kőzettörmelék a [[jég]] belsejében utazott tovább egészen a jégmező déli, olvadási zónájáig. Az olvadási zónában az olvadékvíz a jég alatt, de a föld felszínén kanyarogva az alacsonyabb terep felé igyekezett. Az áramló [[víz]] hosszú, kanyargós hátakba rendezte a jégből kioldott törmeléket. Egyes elképzelések szerint az ózok nem a földfelszínen, hanem a jégtestben magában alakultak ki és a jég elolvadásakor rakódttak le a földfelszínre. (Ezt alátámasztja, hogy egyes ózok áthúzódnak az alacsonyabb vízválasztókon is.) Az ózok belső szerkezete folyóvizifolyóvízi kialakulásra utal. Anyaguk jól osztályozott [[kavics]], [[homok]] és [[kőzetliszt]].
