„P. G. T. Beauregard” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
84. sor:
A konföderációs főváros, [[Richmond (Virginia)|Richmond]] felé tartva Beauregard-t hősként ünnepelték minden állomásán. Megkapta az Alexandria-vonal parancsnokságát,{{jegyzet*|Eicher, 124. és 323. o., valamint Williams, 103. o. szerint Beauregard beosztásának hivatalos neve először Department of the Potomac (május 31.–június 2.), később Alexandria Line (Alexandria vonal) (június 2.–június 20.), majd végül Confederate Army of the Potomac ([[Potomac-hadsereg (Konföderáció)]]) (június 20.–július 21.). Utóbbit a Bull Run-i ütközetet követően Joseph E. Johnston egyesítette a [[Shenandoah hadsereg]]gel és átvette fölötte a parancsnokságot, ebből született meg az [[Észak-Virginiai hadsereg]]. Beauregard ragaszkodott közvetlen parancsnoksága alatt maradó egysége Potomac hadsereg elnevezéséhez, noha valójában 1862. március 4-ig beosztott hadosztályparancsnokká vált Johnston irányítása alatt.}} az [[Irvin McDowell]]{{jegyzet*|McDowell Beauregard West Point-i osztálytársa volt.}} dandártábornok szervezte uniós haderő a manassasi vasúti csomópont elleni várható támadásának kivédése céljával. Beauregard stratégiai terve szerint Johnston Shenandoah-völgyi hadseregét és a sajátját összevonva nem csak megvédte pozícióját, de támadással fenyegette a Washingtont védő McDowellt. Johnston rangidőssége ellenére nem ismerte a terepet, ezért a küszöbönálló összecsapás taktikai tervezését – szakmai előzékenységet tanúsítva – átengedte Beauregard-nak. Davis elnök Beauregard sok kezdeményezését utasította el kivitelezhetetlenség miatt, melyet a Konföderációs hadsereg 1861-es tapasztalatlan állapota okozott. A háború folyamán Davis és Beauregard folyamatos vitában áll afölött, hogy utóbbi hivatásos hadseregre vonatkozó tankönyvi elvek alapján tervezett háborús stratégiákat. Davis úgy érezte, hogy Beauregard mindennemű gyakorlati logisztikát, felderítést, katonai erőfölényt és -hátrányt, valamint politikai megfontolást sutba vág.{{refhely|Williams, 1955|66–80. o.}}
A Bull Run (Manassas) mellett vívott első ütközet 1861. július 23-án kora reggel kezdődött, mindkét felet meglepve. McDowell és Beauregard egyaránt azt tervezte, hogy a jobbszárny felől keríti be ellenfelét.{{refhely|Detzer, 2004|172–173. o.}} McDowell támadott elsőként, egységei átkeltek a Bull Run (Occoquan folyó) folyásán és Beauregard balszárnyát fenyegették. Beauregard egy ideig még a jobbszárnyán, Centreville felé való támadás irányába
Amikor Johnston utolsó csapatai is megérkeztek a Shenandoah völgyből, a konföderációs hadsereg ellentámadásba lendült. Ez elsöpörte az uniós vonalakat és megszalasztotta az egész hadsereget, amely visszamenekült Washington felé. [[William C. Davis]] történész Johnstonnak tulajdonítja a győzelem érdemének nagyját, mivel a fő taktikai döntést ő hozta meg, míg „Beauregard leginkább olcsó regényhősként játszotta a tábornoki szerepkört: egyik ezredének élére állva vezette annak rohamát, a katonák hurrázását fogadta, miközben ellovagolt előttük és elismerő szavakat mondott nekik válaszként. Taktikai döntéshez leginkább az a lebegtetett szándéka hasonlít, hogy visszavonuljon a Henry Hill vonalból, mikor rövid ideig összetévesztette
[[Fájl:Battle flag of the Confederate States of America.svg|bélyegkép|350px|Beauregard egységeinek harci lobogója]]
|