|
Eredetüket nem ismerjük, mert a lakóterületükről kevés eszköz- és emberlelet származik.
RégebbiA régebbi elterjedési területük a mainál lényegesen nagyobb volt. A kutatók szerint az elterjedésük északi határa az akkori trópusi őserdő határának felelt meg. Ez az ókorban a 15°az északi szélességgelszélesség volt15°-ánál azonosvolt.
Az ókori egyiptomi fáraók expedíciókat indítottak, hogy az erdők országában pigmeusokatországába fogjanakpigmeusok elelfogására, hogy azok az "isteni„isteni törpe táncosok"táncosok” az udvaraikban táncoljanak. Az egyiptomiak a pigmeusokat már az [[i. e. 3. évezred]]ben ismerték a pigmeusokat, ezekakik valószínűleg a mbutik lehettek.
Az ókori görögök a pigmeusokat Egyiptomon keresztül ismerték meg a pigmeusokat. [[Hérodotosz]] a pigmeusok hazáját a Felső-Nílus vidékére tette a hazájukat. [[Arisztotelész]] megemlíti, hogy ott, ahol a [[Nílus]] ered, pigmeusok élnek, és hozzáteszi, hogy mindez nem mítosz, hanem egy valóságos népnépről van szó, amelynek a tagjai igen kis emberek.
Több olyan [[Római mozaikok|római mozaik]] ismert -– mint pl. a mai Assisi környékén levő [[Cannara|Cannará]]ból előkerült Urbium Hortense -–, aholamin egy pigmeus hatalmas vízilóval vagy krokodillal harcol.
[[1664]]-ben Isaac Vossius Párizsban kiadott egy könyvet, amelyben a (bakkebakke) népről, a "törpékről"„törpékről” ír, akik az erdőben élnek, és elefántokra vadásznak. A portugálok a [[16. század]]ban találkoztak velük, de akkor még legendaként adtak róluk tudósításokat.
A [[19. század]]ban először G. Schweinfurth, F. Mianini és [[Henry Morton Stanley]] adtak hírt a pigmeusokról, mint valóságos kis emberekről. 1864-ben P. du Chaillu leírta az Egyenlítő menti pigmeusokat, majd amikor az akka pigmeusokkalakkákkal találkozott, sikerült azokat a 17. században leírt bakkebakke néven leírtakkal azonosítania.
A 20. század eleji kutatások munkáját sokszor nehezítette, merthogy az európaiak korábban gyakran hurcolták el a pigmeusokatőket szolgáknak, ezért amikor a kutatók megjelentek, a pigmeusok azonnal elrejtőztek az őserdőben. A pigmeusok igenIgen félénkeknekfélénknek mutatkoztak az idegenekkel szemben, de később kiderült, hogy végtelenül jóindulatúak és készségesek.
== Jegyzetek ==
| 