|
'''Alsószalánk''' ([[1899]]-ig ''Alsó-Szlovinka'', {{ny-sk|Nižné Slovinky}}, {{ny-de|Unter-Höfen}}) [[Szalánk]] településrésze, egykor önálló falu [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Iglói járás]]ában.
== Fekvése ==
[[Korompa|Korompától]] 5 km-re délnyugatra, a Szalánk-patak völgyében fekszik. Szalánk északi részét képezi.
== Története ==
Szalánk [[14. század]]ban [[Gölnicbánya]] területén keletkezett, a [[rihnó]]i váruradalom része volt. [[13681460]]-ban mégmár ''„Abakuk”''két névenkülönálló említikközség, [[1405]]-ben ''„Slowynka”'' a neve. [[1460]]-banAlsószalánk ''„Zlowinka ultraque”'' néven a Szapolyai család birtoka. Alsószalánkot [[1550]]-ben ''„Alsoszlowinka”'' néven említik. előszörA különálló[[16. század]]ban ruszinokat telepítettek ide, községkéntakik magukkal hozták kultúrájukat és görögkatolikus vallásukat. Később a Thurzók, majd [[1693]]-tól 1848-ig a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. A [[16. század]]ban ruszinokat telepítettek ide. Lakói főként bányászok, földművesek, pásztorok voltak. Határában ezüstöt, rezet bányásztak, melyet a közeli kohókban dolgoztak fel. A [[19. század1787]]-ben másodikAlsó- felétőlés Felsőszalánknak 226 háza és 1571 lakosa volt. A Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus templom a vasércbányászat18. isés megindult19. század fordulóján épült fel.
[[1787]]-ben Alsó- és Felsőszalánknak 226 háza és 1571 lakosa volt. [[1828]]-ban összesen 244 házában 1764 lakos élt.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: ''„Szlovenka. Két tót falu Szepes Várm. földes Urok G. Csáky Uraság, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Krompachhoz 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, néhol hegyesek.”''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[1828]]-ban – a két településen összesen – 244 házában 1764 lakos élt. A [[19. század]] végére a lelőhelyek kimerülése miatt visszaesett az ezüst és réz bányászata és [[1885]]-től a vasércbányászat új korszaka kezdődött, amikor a kitermelt ércet a korompai és salgótarjáni vasüzemekbe szállították feldolgozásra.
Fényes Elek szerint ''„Alsó-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, Krompaczhoz délre 1/2 órányira: 124 r., 813 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Ut. post. Lőcse.”''<ref>{{Fényes}}</ref> ▼
▲[[Fényes Elek ]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: ''„Alsó-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, Krompaczhoz délre 1/2 órányira: 124 r., 813 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Ut. post. Lőcse.”''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 1761, ruszin, szlovák, magyar, német, lengyel és cigány lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Gölnicbányai járás]]ához tartozott. [[1943]]-ban Alsó- és Felsőstalánkot újra egyesítették. ▼
▲[[1910]]-ben 1761, ruszin, szlovák, magyar, német, lengyel és cigány lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés |trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Gölnicbányai járás]]áhozjárásához tartozott . [[1943]]-ban Alsó- és Felsőstalánkot újra egyesítették.
[[1943]]-ban Alsó- és Felsőszalánkot újra egyesítették.
== Nevezetességei ==
* Görögkatolikus[[Szent György]] tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma [[1799]] és [[1808]] között épült. [[1874]]-ben megújították, ikonosztáza szintén 1874-ből származik.
*Kúriája a [[19. század]] elején épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]], [[1945]]-ben átépítették.
* [[klasszicista stílus|Klasszicista]] kúria a [[19. század]] elejéről.
== TovábbiLásd információkmég ==
* [http://www.obecslovinky.sk/ [Szalánk hivatalos oldala]]
*[[Felsőszalánk]]
* [http://www.e-obce.sk/obec/slovinky/2-historia.html E-obce.sk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-292364&pos_y=-1220730&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Slovinky%2C%20Spi%9Ask%E1%20Nov%E1%20Ves Szalánk Szlovákia térképén]
== Források ==
| 