„CST–100 Starliner” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aktualizálás Címke: HTML-sortörés |
kiegészítés |
||
30. sor:
|élettartam = 10 repülés (tervezett)
}}
A '''CST–100 Starliner''' egy többször felhasználható [[űrhajó]], melyet az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Boeing]] vállalat épít, a [[NASA]] kereskedelmi személyzet
A Starliner két Rocketdyne Aerojet hajtóművel rendelkezik, egyenként 178 kN tolóerővel, a pályamódosításokat további 12 kisebb rakéta segíti. [[Belépés a légkörbe|Visszatérése után]] a kapszula három ejtőernyő segítségével lassul le, földet éréskor pedig légpárnák csillapítják a becsapódását. Elsődlegesen szárazföldi landoláshoz tervezték, de vízre szállás esetén képes a lebegésre.<ref>{{cite web |url=https://spaceflightnow.com/2019/11/04/boeing-starliner-pad-abort/ |title=Boeing tests crew capsule escape system |date=2019-11-04 |accessdate=2019-11-04 |author=Stephen Clark |publisher=spacenews.com |language=angol}}</ref>
A fedélzeten az űrhajósok a Boeing új fejlesztésű kék űrruháját viselik majd.
== Felépítése ==
A Starlinert a nemzetközi űrállomás kiszolgálására fejlesztették ki, amelyre 7 embert képes egyszerre szállítani. Az állmáshoz automatikusan dokkol.
Hegesztés nélküli szerkezete, a tervek szerint 10 alkalommal használható újra, 6 hónapos felújítási idővel. Ezalatt kicserélik többek közt az egy repülésre tervezett elhasználódott hőpajzsot.
== Változatok ==
39 ⟶ 44 sor:
== Repülések ==
{|width="80%" class="wikitable"
!width="200px"|A
!width="140px"|Indítás dátuma,<br>időpontja ([[UTC]])
!|Indítás helye
57 ⟶ 62 sor:
!colspan="4"|Tervezett indítások
|-
|Boe-OFT
|2021. július 30.<br>18:53<ref>{{Cite web |url=https://www.kennedyspacecenter.com/launches-and-events/events-calendar/2021/july/rocket-launch-commercial-uncrewed-boeing-2 |title=Rocket Launch: NET July 30, 2021 2:53 PM ET | ULA Atlas V Boeing CST-100 Starliner Orbital Flight Test 2 (UNCREWED) |work=https://www.kennedyspacecenter.com/ |date= |accessdate=2021-07-03 |author= |language=angol}}</ref>
|[[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Canaveral]], [[SLC–41]]
63 ⟶ 68 sor:
|-
|''Boe-CFT'' (''Boeing Crewed Flight Test'')
|''
|[[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Canaveral]], [[SLC–41]]
|Első repülés személyzettel, a Nemzetközi Űrállomásra
|-
|''Starliner-1''
|''2022.''<ref>{{cite web |url=https://spacenews.com/nasa-astronaut-bumped-from-soyuz-flight-added-to-starliner-mission/ |title=NASA astronaut bumped from Soyuz flight added to Starliner mission |date=2020-08-25 |accessdate=2021-07-03 |author=Jeff Foust |publisher=spacenews.com |language=angol}}</ref>
|[[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Canaveral]], [[SLC–41]]
|Első személyzet, a Nemzetközi Űrállomásra
|}
75 ⟶ 85 sor:
A NASA és a Boeing közös nyomozócsoportja három hibát tárt fel, ami a problémát okozhatta. Elsősorban a küldetés időzítője (''Mission Elapsed Timer'') már a startot megelőző 11. órában hibás időt vett át az Atlas V rakéta komputerétől. Egy szoftverhiba a kiszolgáló modulban (''Service Module'') hibásan értelmezte a szétválási paramétereket, és irányította a beépített meghajtás vezérlőt. Végül a szakadozó földi kapcsolat megakadályozta a földi irányítást abban, hogy időben kezeljék a problémát.<ref>{{cite web |url=https://blogs.nasa.gov/commercialcrew/2020/02/07/nasa-shares-initial-findings-from-boeing-starliner-orbital-flight-test-investigation/ |title=NASA Shares Initial Findings from Boeing Starliner Orbital Flight Test Investigation |date=2020-02-07 |accessdate=2019-12-20 |author=Marie Lewis |publisher=blogs.nasa.gov |language=angol}}</ref>
A Boeing a tesztet sikeresnek tekintette, mivel a legtöbb rendszer sikeresen vizsgázott.
A küldetés utáni két felülvizsgálat során 2020 júliusában 80 problémát fedeztek fel, melynek nagy része szoftver eredetű volt. Ezután a Boeing egy második automatikus teszt mellett döntött, az első emberes repülés előtt.
=== Boe-OFT-2 (''Boeing Orbital Flight Test 2'') ===
A tesztrepülés során 200 kg hasznos terhet szállít az ISS-re, amivel 5-10 napot tölt majd összekapcsolódva.
== Legénység ==
[[Fájl:Commercial Crew Launch America poster.jpg|160px|bélyegkép|balra|Az első emberes tesztrepülés személyzetének posztere
Bár az Starliner első repülése az űrbe (''Boe-OFT'') személyzet nélküli, fedélzetén utazik egy antropometrikus tesztbábú ami Rosie névre hallgat, valamit [[Snoopy]] is visszatér az űrbe egy plüssfigura formájában. Az előbbi a nevét [[Rosie the Riveter]] után kapta, mely egy kulturális ikon volt a második világháború idején.<ref>{{cite web |url=https://blogs.nasa.gov/commercialcrew/2019/12/20/meet-rosie-boeings-first-anthropometric-starliner-commander/ |title=Meet Rosie – Boeing’s First Anthropometric Starliner Commander |date=2019-12-20 |accessdate=2019-12-20 |author=Linda Herridge |publisher=
A sikertelen első tesztrepülés után a nagyjából 82 kilogrammos Rosie a második teszt során (''OFT-2'') is a fedélzeten utazik majd a parancsnoki székben. A bábura ható erőket 15 szenzor méri majd, de ezúttal a jármű gravitációs középpontjának beállítása lesz a feladata. a repülés során.<ref name="boeing.com" />
Az első emberes tesztrepülés (''Boe-CFT'') legénysége a Boeing részéről [[Christopher John Ferguson|Christopher Ferguson]], valamint a NASA részéről [[Edward Michael Fincke|Mike Fincke]] és [[Nicole Aunapu Mann]] űrhajósok.▼
▲Az első emberes tesztrepülés (''Boe-CFT'') legénysége a Boeing részéről [[Christopher John Ferguson|Christopher Ferguson]], valamint a NASA részéről [[
Eredetileg [[Eric Allen Boe|Eric Boe]] repült volna, de meg nem nevezett egészségi okokból visszalépett 2019 januárjában. A helyét Mike Fincke veterán űrhajós vette át. Chris Fergusonnak, aki a Boeing berepülő pilótája, nem az első küldetése az űrben, szemben Nicole Mannal, akinek ez az első űrutazása.<ref>{{cite web |url=https://spacenews.com/nasa-changes-crew-for-boeing-commercial-crew-test-flight/ |title=NASA changes crew for Boeing commercial crew test flight |date=2019-01-22 |accessdate=2019-08-26 |author=Jeff Foust |publisher=spacenews.com |language=angol}}</ref>
2020 októberében személyes okokra hivatkozva Chris Ferguson is visszamondta a küldetést, helyét a szintén NASA űrhajós Barry Wilmore vette át, aki már kapott kiképzést az Starlinerre, és mint az első és második repülés cseréje, már szerepelt a programban.<ref>{{cite web |url=https://spacenews.com/boeing-astronaut-chris-ferguson-withdraws-from-starliner-test-flight/ |title=Boeing astronaut Chris Ferguson withdraws from Starliner test flight |date=2020-10-07 |accessdate=2021-07-03 |author=Jeff Foust |publisher=spacenews.com |language=angol}}</ref>
== Kapcsolódó szócikkek ==
97 ⟶ 116 sor:
* {{cite web |url=https://www.space.com/15363-boeing-space-capsule-cst-100-infographic.html |title=Boeing's Private Space Capsule: CST-100 (Infographic) |date=2012-04-24 |accessdate=2019-11-04 |author=Karl Tate |publisher=space.com |language=angol}}
* {{cite web |url=https://www.nasa.gov/specials/ccp-press-kit/oft.html |title=Orbital Flight Test - Press kit |date= |accessdate=2020-02-24 |author=NASA |publisher=nasa.gov |language=angol}}
* {{cite web |url=https://www.space.com/19367-boeing-cst-100.html |title=Starliner: Boeing's next-generation spaceship |date=2021-06-24 |accessdate=2021-07-03 |author=Chelsea Gohd |publisher=space.com |language=angol}}
== További információk ==
| |||