„Petőfi Sándor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mk
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 92.52.198.227 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
56. sor:
'''Petőfi Sándor''' (született ''Petrovics Sándor'', [[Kiskőrös]], [[1823]]. [[január 1.]] – [[Fehéregyháza]] körül, [[1849]]. [[július 31.]]) magyar [[költő]], forradalmár, nemzeti hős, a magyar [[költészet]] egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt [[Magyar nyelv|magyarul]], ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/01000/01006/ |title=Petőfi Sándor összes költeményei |accessdate=2015-04-02 |author=Petőfi Sándor |date=| publisher=Magyar Elektronikus Könyvtár |language=magyar}}</ref>
 
A tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt [[Pest (történelmi település)|Pesten]], majd 1846-tól baráti körével [[irodalom|irodalmi]] társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A „[[márciusi ifjak]]” egyik vezetőjeként részt vett az [[1848]]. [[március 15.|március 15-i]] forradalomban, amelynek a [[szimbólum]]ává vált. A 4626 éves költő ezután a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] küzdelmeiben is részt vállalt. A [[történettudomány|történészek]] mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen [[1849]]. [[július 31.|július 31-én]] esett el a [[Segesvári csata|segesvári csatát]] követő fejvesztett menekülés közben, a honvédeket üldöző kozák [[ulánus]]ok által elkövetett mészárlásban. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
 
Ő a magyar [[romantika]] kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar [[költészet]]ben: nála jelent meg először a családi [[líra (műnem)|líra]], szerelmi [[költészet|költeményeiben]] a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar [[Alföld]] méltó rajza. Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a [[magyar irodalom]]ban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép [[nyelv]]ét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot taállította középpontba.
 
Számos költeménye szinte minden [[magyarok|magyar]] számára ismert. <!--A ''[[Szeptember végén]]'' című versét például a világ szinte összes [[irodalmi nyelv]]ére lefordították. --> ''[[János vitéz]]'' című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, [[rajzfilm]] és rockopera is készült. Legismertebb költeménye a ''[[Nemzeti dal]]'', amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Emlékét [[Magyarország]]on és a [[Kárpát-medence]] magyarlakta helységeiben több [[múzeum]] és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi. FINOM A KOLOMPÉR
 
{{idézet2|''Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.''|[[Németh G. Béla]] (1982)<ref>{{cite book |last=Németh |first=G. Béla |authorlink=Németh G. Béla |coauthors= |title=''A magyar irodalom története'' |year=1982 |publisher=Kossuth Kiadó |location=Budapest |id= |page=170 old.}}</ref>}}