„Kétnyelvűség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
* ''különvált kétnyelvűség:'' a nyelvi elemek (szavak, kifejezések) a beszélő fejében mind a szavak mögötti képzet és fogalom anyaghoz tapadnak, és például az ilyenfajta [[francia nyelv|francia]]-[[angol nyelv|angol]] kétnyelvű beszélőnek mások az asszociációi „chien” és a „dog” szóra. Ilyen kétnyelvűség rendszerint egymással szoros beszéd kapcsolatban nem álló népek nyelvén gyakori.
* ''összetapadt kétnyelvűség'': az efféle beszélők nyelvtudásában a két nyelv szavai gyakorlatilag azonos fogalmakhoz, képzetekhez tapadnak, azokról előhívhatók mindkét irányban. Számukra a „chien” és a „dog” ugyanazon fogalom két szavát adják. Az ilyen beszélők kiejtésére is hat a két nyelv, a nyelvek interferálnak és beszéd közben átválthatnak egyikről a másikra, akár mondaton belül is.''részleges kétnyelvűség'': az egyik nyelv elemei csak a másik nyelv révén, azokhoz kapcsolódva érhetők el a beszélő számára. A nem hatékony nyelvtanulás velejárója. Léteznek „két tannyelvű” gimnáziumok, középiskolák, amelyek igyekeznek ezt a hátrányt ledolgozni.
== Kétnyelvűség típusai ==
A másodnyelv elsajátításának sajátosságai (periódus, kontextus), hatásai és nyelvi következményei szempontjából több megülönböztetés eszközölhető, a kétnyevűság több tipológiája körvonlazható.
=== Az elsajátítás kora és sorrendje szerint ===
A megkülönböztetésben a nyelvi szocializáció sajátosságaira fektetik a hangsúlyt. Az alapnyelvi szocializációt illetően átlagban három-négy éves korig az egyén elsajátítja egy nyelv alapvető szókincset és a nyelvtani szabályismeretet, és képes ezen kommunikálni. A későbbi másodnyelvi szocialázáció már erre épül. Ezen belül is különböző életszakaszokban, a kognitív alakulás különböző fázisaiban a másodnyelv elsajátítása illetve annak következményei sajátosan alakulnak (Singelton 1989).
* '''Primer''', '''korai''' kétnyelvűség. Egyes szerzők a három-négy éves kort jelölik meg, mint határt a primer bilingvis szocializációra. Vagyis az alapvető első/anyannyelvi készségek kialakulásával párhuzamosan, alakulnak ki a másodnyelvi készségek.
* '''Szekundér''', később kialakult. Vagyis a már kialakult alapnyelvi készségeket követő nyelvelesajátítás. Ezen belül megkólönböztethető a
** Serdülőkori másodnyelvűség
** Felnőttkori másodnyelvűség
Az elsajátítás sorrendje szerint a primer, vagy korai kétnyelvűségen belül megkülönböztethetjük a
* Szimultán – az alap és a másodnyelv párhuzamos elsajátítását
* Konszekutív / szukcesszív az alap és a másodnyelv egymást követő elsajátítását
== Kétnyelvűség a nyelvmegtartás szempontjából ==
| |||