„Agyi érkatasztrófa” változatai közötti eltérés

Az agyon nyugalomban a vér [[A szív élettana|nyugalmi perctérfogatának]] mintegy 15 százaléka áramlik át.{{refhely |Snell 2006}} Ez fiatal felnőttben, nyugalomban 54 ml/100 g/perc, a teljes agytömegre számítva ez mintegy 756 ml/perc. Az agy oxigénfogyasztása átlagosan 3,5 milliliter 100 gramm agyszövetre percenként, ami 49 ml/perc az egész agyat tekintve.{{refhely |Ganong 1990|; és |Went 1962}} Az artériás vér az agyat a két belső fejverőéren ''(arteria carotis interna)'' és a két gerinc menti verőéren ''(artéria vertebralis)'' keresztül éri el. Ez a két páros verőér az agy és a kisagy fő artériás vérellátója. A koponyába belépő artériák az agyalapon egy ''[[Artéria|artériás anasztomózis]]'' gyűrűt, a ''[[Vérkeringés|(Willis-féle circulus arteriosustWillisi)]]''{{refhely |Szentágothai & Réthelyi 1989}} hozzákhoznak létre. Az elosztó artériák, az elülső középső és hátsó agyi artériák ebből a gyűrűből erednek, kifutnak az agy külső felszínére és [[Vérkeringés|anasztomozálnak]] egymással. A belőlük kiinduló ágak merőlegesen hatolnak be az agyba. Az agyállományban tovább ágazódnak, azonban itt már további anasztomozisokanasztomózisok nincsenek (vagyis ezek már végartériák). Az agy felszínén lévő{{refhely |Leel-Őssy 1989}} anasztomózisok azok, amelyek azt a kollaterális keringést biztosítják, ami életfontosságú, ha az artériák egyike betegség következtében elzáródik. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben ''csökkent a cerebrovaszkuláris'' megbetegedések gyakorisága, ami a [[koleszterin|magas vérkoleszterol]]szint kezelésének és a [[magas vérnyomás]] igen erőteljes és hatásos kezelésének eredménye, mégis úgy becsülik, hogy az agyi érrendszer betegségei ''még mindig 50 százalékban'' felelősek a felnőtt korúak ideggyógyászati ''(neurológiai)'' osztályokra kerüléséért.