„Fejérkő vára” változatai közötti eltérés

==A vár leírása==

A vár kettős védelmi övvel épült. A belső várfal 2,5 méter vastag, jelenlegi magassága 7 méter, azonban az eredeti magassága 10-12 méter lehetett. A vár külső védőöve "falszorosként" övezte a várat a támadásoknak legjobban kitett keleti és déli oldalról. Külső kapuja az északi oldalon nyílt, a bevezető út innen a fal-szorosban megkerülve a várat, a délnyugati oldalon elhelyezkedő belső kapuhoz vezetett. E kapu pontos helye azonban még nem tisztázott. A vár belső területéből az északi palotaszárnyat és a mellette kialakított ciszternát tárták fel eddig. A legépebben megmaradt fal a belső várfa északi része, ami egyben palotaszárny északi oldala is, mely legalább kétemeletes volt, födémeit sűrű kiosztású fagerendák tartották, a nyílásáthidalók téglából készültek. A külső fal erősítése érdekében különböző szinteken rácsszerűen gerendákat építettek a falba. A vár nyugati szélén található a sziklába vágott kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő.

Fehérkő formájában, méretében és alaprajzában a közeli Hollókő várához lehetett hasonló. A vár pusztulása valamikor a [[14. század]] közepe előttre tehető, majd felépítése után néhány évtizeddel ismeretlen körülmények között pusztult el. Pusztulását az északi palotaszárny padlóját fedő vastag égett réteg és omladék tanúsítja, az ebben előkerült leletek utalnak a tűzvész időpontjára. A vár valószínűleg háborúskodásnak, belviszálynak, feltehetően [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodásának első évtizedeiben folyt belháborúinak eshetett áldozatul. Politikai okokra enged következtetni az is, hogy a vár, melynek falai ekkor még bizonyosan nagyrészt épen maradtak, de többé nem épült újjá.