„Szelvényezettek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
[[Fájl:Onycophora.jpg|right|thumb|300px|Egy karmos féreglábú]]
[[Fájl:Zerynthia-rumina-africana-ifrane.jpeg|right|thumb|300px|Egy ízeltlábú]]
A '''szelvényezettek''' ''(Articulata)'' egy elavult [[rendszertan]]i kategória, amely egészen a legutóbbi időkig használatban volt. Ide sorolták azokat az [[ősszájúak|ősszájú]] törzseket, amelyekre a szelvényezettség jellemző: a [[gyűrűsférgek]]et ''(Annelida)'',
▲A '''szelvényezettek''' ''(Articulata)'' egy elavult [[rendszertan]]i kategória, amely egészen a legutóbbi időkig használatban volt. Ide sorolták azokat az [[ősszájúak|ősszájú]] törzseket, amelyekre a szelvényezettség jellemző: a [[gyűrűsférgek]]et ''(Annelida)'', az [[féreglábúak]]at ''(Archipodiata)'' és az [[ízeltlábúak]]at ''(Arthropoda)''. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a [[kétoldali részarányos állatok|kétoldalian részarányos]] (bilateriális) test a főtengelye mentén részekre tagolódik, s a részek egymás után megismétlődnek. A szelvényezettség nem csak a fent említett törzseknél fordul elő, hanem más rokonsági körökben, többek között a [[gerincesek]] között is.
Alapvetően megkülönböztethetünk külső és belső szelvényezettséget.
*'''Külső szelvényezettség:''' az állat testének szelvényezettsége a külső felépítésében nyilvánul meg, melyet nem szükségszerűen követ a belső szelvényezettség.
*'''Belső szelvényezettség:''' a szelvényezettség a belső szervekre is kiterjed; egyes szervek, szervrendszerek szelvényenként ismétlődnek (pl. a gyűrűsférgeknél a [[vesécske|vesécskék]]).
A külső és belső szelvényezettség gyakran együtt jelentkezik, azonban előfordul, hogy csak az egyik
A szelvényezettséget továbbá feloszthatjuk homonóm és heteronóm szelvényezettségre.
16 ⟶ 15 sor:
A szelvényezettek alatt tehát mint rendszertani kategória alatt csak a gyűrűsférgeket, a féreglábúakat és az ízeltlábúakat értették, annak ellenére, hogy a szelvényesség más rokonsági körökben is kialakult, habár nem olyan látványosan, mint ezekben a csoportokban. A szelvényezettek kategóriaként főtörzsként vagy szupertörzsként szerepelt, s ezért is hívták a gyűrűsférgeket és ízeltlábúakat egymással rokonító filogenetikai elképzelést „Articulata szupertörzs”-hipotézisnek, mely több mint 150 éven keresztül a [[zoológia]] egyik általánosan elfogadott és használt, [[anatómia]]i–[[Morfológia (biológia)|morfológiai]] bizonyítékok alapján hitelesnek tekintett elmélet volt. A molekuláris [[kladisztika]] eredményei alapján ez az elmélet a továbbiakban nem tartható, s meg kell állapítani, hogy a szelvényezettség az ősszájúak törzscsoportján belül nem jelent feltétlen [[monofiletikus]]ságot. A molekuláris kutatások ugyanis kiderítették, hogy az ősszájúak két fő fejlődési irányra oszlanak:
*'''spirális barázdálódásúak''' ''(Spiralia)'': ide tartoznak a gyűrűsférgek
*'''vedlő ősszájúak''' ''(Ecdysozoa)'': ide sorolhatók az ízeltlábúak, s legközelebbi rokonaik a valóban szelvényezett [[karmos féreglábúak]] (őslégcsövesek; ''Onychophora'') és a [[medveállatkák]] ''(Tardigrada)''. Azonban számos nem szelvényezett csoport is tartozik ide, mint pl. a [[fonálférgek]] ''(Nematoda)'', [[húrférgek]] ''(Nematomorpha)''.
| |||