„Anjou-kor” változatai közötti eltérés

A [[magyar történelem]]ben '''Anjou-kor''' alatt azt az [[A vegyesházi királyok kora|1308 és 1395 közötti időszakot]] értjük, amikor a [[Anjou-ház (Capeting)|Capeting–Anjou-ház]] magyar királyi ágából származó [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]], [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] és [[Mária magyar királynő|Mária királynő]], valamint a durazzói ágból való [[II. Károly magyar király|Kis Károly]] uralkodtak a [[Magyar Királyság]]ban. Az Anjou-kort megelőzte az [[interregnum]]kor (1301–1308), majd a Mária királynő ianyádférje, faszát[[Zsigmond temagyar buzikirály|Luxemburgi Zsigmond]] után elnevezett [[A vegyesházi királyok kora#Zsigmond-kor|Zsigmond-kor]] (1395–1437) követte.

A nápolyi király, [[II. Károly nápolyi király|II. Károly]] és [[Árpád-házi Mária nápolyi királyné|Magyarországi Mária királyné]] fia, [[Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295)|Martell Károly calabriai herceg]] már az utolsó [[Árpád-ház]]i király, [[III. András magyar király|III. András]] életében fellépett vele szemben trónkövetelőként. Az ő 1295-ös váratlan halálát követően fia, [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] lépett fel uralkodóháza igényével a magyar trón birtoklására. Miután a kezdeti [[interregnum]]ot követően legyőzte [[Vencel magyar király|Cseh Vencelt]] és [[Ottó magyar király|Bajor Ottót]] is, háromszori koronázását követően ténylegesen is sikerült elfogadtatnia magát a [[Magyar Királyság]] uralkodójaként. Fia, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] uralkodása idején az ország [[perszonálunió]]ba lépett a [[Lengyelország az utolsó Piastok és az Anjouk korában (1320–86)|középkori Lengyelországgal]]. Fiúörökös hiányában Lajos országait szétosztotta leányai között, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] örökölte Lengyelországot, [[Mária magyar királynő|Mária]] pedig Magyarországot. Mária királynő helyett édesanyja, a bosnyák [[Kotromanić Erzsébet|Kotromanić Erzsébet királyné]] és [[Garai Miklós (nádor, ?–1386)|Garai Miklós nádor]] kormányozta az országot. A nőuralom ellen fellépő déli nemesség behívta az országba [[II. Károly magyar király|III. Károly nápolyi királyt]], akit Erzsébet királyné [[Forgách Balázs]] pohárnokmesterrel megmérgeztetett. A déli urak lázadását személyesen lecsillapítani akaró Máriát és Erzsébetet végül elfogták, majd az anyakirálynőt leánya szeme láttára megfojtották. Mária [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] feleségeként fokozatosan szorult ki a politikából, majd balesetét követően hunyt el [[Luxemburgi N. magyar királyi herceg|születendő gyermekével]] 1395-ben. Az ő halálával zárult a magyar Anjou-kor.