„Önkormányzat (fogalom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története Magyarországon: jav |
a rendezgetés, sablon le |
||
1. sor:
{{országspecifikus/hu}}
Az '''önkormányzat''' (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is. <ref>Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. V. kötet. Kiutalványozás-Perfüggőség - Magyar Jogi Lexikon 5. 753. old. </ref>
== Története Magyarországon ==▼
{{bővebben|Helyi önkormányzatok Magyarországon}}▼
A dualizmus időszakában, 1870-től, a helyi közigazgatás végző [[törvényhatóság]]ok önkormányzati jogosítványokkal rendelkeztek: saját belügyeikben önállóan határoztak, szabályrendeleteket alkothattak, ezeket végrehajthatták saját közegeikkel, tisztviselőiket maguk választhatták. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit ők maguk állapították meg és gondoskodtak ezek fedezetéről.<ref>http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_7.htm</ref>▼
A '''törvényhatóságok''' a kétszintű helyi [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzati]] rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak [[Magyarország]]on 1950-ig. A törvényhatóságok létrehozása és megszüntetése törvényhozási hatáskör volt. 1876 előtt sokféle típusuk létezett, legfontosabbak a [[vármegye|vármegyék]] és a [[szabad királyi város]]ok, de az ország különböző részein számos sajátos szabadságokkal rendelkező terület is kialakult, mint vidékek, székek, kerületek stb. 1876-tól viszont a törvényhatóságoknak csupán négy típusa volt: a vármegyék, a [[törvényhatósági jogú város]]ok, [[Budapest]] főváros és (1918-ig) a speciális jogállású [[Fiume]] város és kerülete.
A [[második világháború]] után a [[tanácsrendszer]] nem az önkormányzás, hanem a demokratikus centralizmus elvén alapult.▼
A ''' magyar helyi önkormányzás''' a helyi [[közigazgatás]]i szervek [[jogszabály]]ok keretein belüli jogát, lehetőségeit jelenti a [[közügy]]ek jelentős részének saját [[hatáskör]]ben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása terén. Az önkormányzati [[törvény (jogszabály)|törvény]] '''(Mötv.)''' az ellátandó feladatok közül azokat nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi [[társadalom]] [[közösség]]i életének legfontosabb területeit érintik.▼
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a [[választópolgár]]ok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és [[Demokrácia|demokratikusan]] intézze a helyi érdekű közügyeit.▼
A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.<ref>http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139876.381626</ref>▼
== Autonóm egyházközség ==
28 ⟶ 22 sor:
== MTA ==
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] '''önkormányzati elven alapuló''', [[jogi személy]]ként működő [[köztestület]], amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. <ref>https://mta.hu/kozerdeku-adatok/az-mta-koztestuletenek-tevekenysegere-mukodesere-vonatkozo-adatok-105582 </ref>
▲== Helyi önkormányzatok ==
▲{{bővebben|Helyi önkormányzatok Magyarországon}}
▲A dualizmus időszakában, 1870-től, a helyi közigazgatás végző [[törvényhatóság]]ok önkormányzati jogosítványokkal rendelkeztek: saját belügyeikben önállóan határoztak, szabályrendeleteket alkothattak, ezeket végrehajthatták saját közegeikkel, tisztviselőiket maguk választhatták. Az önkormányzat és a közigazgatás költségeit ők maguk állapították meg és gondoskodtak ezek fedezetéről.<ref>http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_7.htm</ref>
▲A [[második világháború]] után a [[tanácsrendszer]] nem az önkormányzás, hanem a demokratikus centralizmus elvén alapult.
▲A ''' magyar helyi önkormányzás''' a helyi [[közigazgatás]]i szervek [[jogszabály]]ok keretein belüli jogát, lehetőségeit jelenti a [[közügy]]ek jelentős részének saját [[hatáskör]]ben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása terén. Az önkormányzati [[törvény (jogszabály)|törvény]] '''(Mötv.)''' az ellátandó feladatok közül azokat nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi [[társadalom]] [[közösség]]i életének legfontosabb területeit érintik.
▲A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a [[választópolgár]]ok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és [[Demokrácia|demokratikusan]] intézze a helyi érdekű közügyeit.
▲A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.<ref>http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139876.381626</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
| |||