„Páli Szent Vince” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
→Kalandos évei: Múlt idő |
||
39. sor:
''"Az volt a szándékom, hogy elutazom, amikor egy nemesember, akivel egy szálláson voltam, rábeszélt, hogy hajón menjek vele Narbonne-ig. Azért álltam rá, hogy gyorsabban odaérjek, és valamit megtakarítsak a pénzemből; helyesebben szólva, hogy soha oda ne érjek, és elveszítsek mindent. Oly kedvező szelünk volt, hogy még aznap megérkezhettünk volna, ha Isten nem engedi meg három török kalózhajónak, hogy üldözőbe vegyenek és elfogjanak minket. Útitársaim közül kettőt vagy hármat megöltek, mindenki mást megsebesítettek. Engem is ért egy nyíllövés, amely aztán életem hátralevő részében óra gyanánt szolgált. Levetkőztettek minket, s mindenki kapott egy nadrágot, egy fejfedőt. Amikor partra szálltunk, lánccal a nyakunkban vonultak velünk végig Tuniszon. Hosszas menetelés után a piactérre vittek, ahol a többi hasonló foglyot árulták, úgy, ahogy a lovakat meg a marhákat szokás. Kinyitották a szánkat, hogy a fogainkat vizsgálgassák, nézegették a sebeinket, lépésben, majd futásban jártattak, terhet raktak ránk és figyelték, hogyan cipeljük, s egymással is birkóznunk kellett a vevők előtt. Engem végül egy halásznak adtak el."''<ref>Páli Szent Vince levele M. de Comet-nek, 1607. Forrás: http://www.katolikus.hu/szentek/0927.html {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/szentek/0927.html |date=20150617074857 }}</ref>
A legenda valóságtartalma kétséges, ellenben az biztos, hogy az 1605-1608 közötti évekből biztos forrással Vince életéről nem rendelkezünk. 1608-ban [[Párizs]]ba
==Rendalapítóként==
[[Fájl:St. Vincent de Paul.jpg|thumb|Páli Szent Vince sírja]]
1602-ben Pierre de Bérulle egyik társától megkapta a [[Párizs]] közelében fekvő [[Clichy (Hauts-de-Seine)|Clichy]] település plébániáját. Itt kiváló lelkipásztornak
A család hamarosan
Vincéhez eközben társak szegődnek, akik szintén hajlandóak a missziós munkát vállalni. Első közösségük a Collège des Bons Enfants-ban (A Jó Gyermekek Kollégiuma), majd 1632-től a Szent Lázár priorátusban
Jó ideig sok helyről kapott támogatást, így a királyi udvarból is, különösen [[Ausztriai Anna francia királyné|Ausztriai Anna]] királynőtől és [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] támogatta. 1643-ban a királynő meghívta a "lelkiismereti tanácsadó" hivatalára, ami azt jelentette, hogy az egyházi kinevezéseknél is volt tanácsadói szerepe. Emiatt a magas rangja miatt az intrikák őt is elérték, különösen a vele ellenséges [[Jules Mazarin|Mazarin]] bíboros-kancellár hatására kegyvesztett lett. Ettől kezdve az udvari élettől teljesen visszavonult.
|