„Johannes Kepler” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés)
→‎Munkássága: Az örökölt adatok sorsa
57. sor:
[[1604]]-ben megfigyelte a fényes [[szupernóva|szupernóvát]], és benyomásait a ''De Stella nova in pede Serpentarii'' ("A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról") című könyvében jelentette meg.
 
KeplerBrahe felhasználtaKeplerre Brahehagyta a megfigyelési adatait, de annakő rokonaitólcsak lényegébenévek elloptamúlva –,tudta tudta azokat megszerezni Brahe akadékoskodó örököseitől. Kepler az adatokat matematikailag éselemezve kimutatta, hogy a [[Mars (bolygó)|Mars]] pályája nem [[kör (geometria)|kör]], hanem [[ellipszis (görbe)|ellipszis]], aminek egyik gyújtópontjában van a [[Nap]] ([[Kepler-törvények|Kepler első törvénye]]). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a pályájukon a Naphoz közelebb haladva gyorsabban mozognak, mint távol. A megfigyelésekből levezette, hogy a bolygók vezérsugara azonos idők alatt azonos területet súrol (második törvény). A [[Kepler-törvények|két törvényt]] az [[1609]]-ben megjelenő ''[[Astronomia Nova]]'' („Új csillagászat”) című művében közölte. Munkája során felhasználta a [[pergai Apollóniosz]] [[kúpszelet]]ekről írt geometriai művét.
 
Kepler egyik legjelentősebb műve az [[1611]]-ben megjelent ''Dioptrice'' („Optika”) volt, melyben az optikát tudományos szinten tárgyalta. Ebben írta le az általa feltalált [[Kepler-távcső]]vet, de írt a [[fénytörés]]ről és a [[optikai lencse|lencsékkel történő leképezésről]] is. Ez utóbbival megmagyarázta a [[szemüveg]]lencsék működését. Leírta a [[emberi szem|szem]] működését, és tárgyalta a [[emberi szem#Optikai hibái|látáshibákat]].<ref name="Gribbin" />