Wikipédia

„Janáky István (építész, 1938–2012)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
|név=Janáky István
|születési név=
|kép= Ifj. Janáky.jpg
|képméret=
|születési hely=[[Budapest]]
32. sor:
[[1970]]–[[1972|72]] között a [[Magyar Építőművészek Szövetsége|MÉSZ]] [[ÉME Mesteriskola|Mesteriskola]] hallgatója, [[1974]]-től tanulmányi vezetője, [[1980]]-tól vezető építész mestere volt, tagja az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Vizuális Kultúra Munkabizottságának ([[1977]]–[[1984|84]]), a Magyar Építészkamarának, a Magyar Építőművészek Szövetsége vezetőségének és a Fővárosi Tervtanácsnak. Zsűritagként ill. opponensként rendszeresen részt vett országos és egyéb tervpályázatok elbírálásában, valamint a Műegyetem és az [[ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar|Ybl Miklós Műszaki Főiskola]] tervezési tanszékeinek munkájában. A pártállami időszakban tevékenysége főként ipari létesítmények tervezésére terjedt ki, nagy hangsúlyt helyezve ezek telepítésére, de tervezett irodaházakat, kulturális, közlekedésüzemi, szociális és rekreációs célú épületeket, sportlétesítményeket, fővárosi tömbrehabilitációt, [[lakópark]]ot is. Számos településrendezési pályamunkát készített. A [[1990-es évek|90-es évek]]től, az állami nagyberuházásokhoz kapcsolódó feladatok megszűnése után főként családi házak tervezésével foglalkozott. [[1998]]-ban DLA doktori fokozatot szerzett. [[2002]]-től a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem]] docense, [[2007]]-től címzetes egyetemi tanára volt.
 
Többször járt külföldön, részben ösztöndíjasként ([[1969]])-ben ösztöndíjasként, részbenkésőbb szolgálati és tanulmányutakon. Nagy hatást tett rá a kortárs skandináv és holland építészet szellemisége.
 
Fő konceptuális alkotása a Magyar Gördülőcsapágy Művek [[budapest]]i irodaháza (1981), [[Schaár Erzsébet]] [[pécs]]i kiállítóháza (1986), a [[sevilla]]i [[világkiállítás]]ra tervezett, I. díjas, de meg nem valósult Lepkeháza (1990) és a [[városliget]]i [[Időkerék]] (2004).
 
Szakmai szempontból jelentős hatásúak és szinte előzmény nélküliek a hazai spontán építészet terén végzett több évtizedes kutatásai, melyek tanulságai éppúgy megjelennek egyes épületeiben, mint építészetelméleti munkásságában, publicisztikáiban, könyveiben, később pedig a falusi ravatalozók terveiben is megjelentek.
 
Képzőművészeti indíttatásából és fogékonyságából eredően pályája során mindvégig fontosabb volt számára a tervezés, a művészi igényű rajzolásban, színezésben, felszerkesztésekben megnyilvánuló alkotó tevékenység, mint az épület megvalósulása. Generációjának legszebben rajzoló építészei közé tartozott.<ref>epiteszforum.hu/elbucsuztunk-janaky-istvantol</ref> A [[számítógép]]es tervezéssel már nem tudott és nem is akart mit kezdeni: meggyőződése volt, hogy a komputer kiöli az emberből a manualitást és a vizualitást.
 
[[Szobrászat|Szobrász]] ambíciói is voltak, amelyre a [[1980-as évek|80-as évek]] elején jó alkalmat kínált a [[Szársomlyó Természetvédelmi Terület|villányi szoborpark]] bővítése, terveit azonban a megyei tanács VB művelődési osztálya meghiúsította, mondvánazzal az indoklással, hogy egy építész ne szobrászkodjon<ref>''Építészek és szobrászok''. Művészet, 1986/9</ref> – így végül csak az esővédő épülhetett meg. A [[2000-es évek]]ben aztán a tervei szerint megvalósult [[Időkerék]] jelentett számára elégtételt ezen a téren.
Késői éveiben újjáéledtek fiatalkori [[festőművészet|festészet]]i ambíciói: számos [[akvarell]]t festett, főleg tájképi elemeket, növénykompozíciókat, [[csendélet]]eket. Ekkoriban az általa addig lenézett [[fényképezés]] is szerepet kapott: a spontán építészet tárgyköréhez kapcsolódva több száz képet tartalmazó, [[Google Utcakép|street-view]]-szerű fotósorozatokon örökítette meg az ezredforduló vidéki településeinek utcaképét. Ebből az anyagból jelent meg egyik könyve. Hasonlóan nagyszabású fényképsorozatot készített a falusi ravatalozók koncepcióterveihez, amelyekben tanítványai is részt vettek.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.
54. sor:
* [[MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.|Dunai Kőolajfinomító]] Szénhidrogénipari Kutató-fejlesztő Intézetének laboratóriumai, [[Százhalombatta]] (1973–80)
* Ingatlankezelő Vállalat XIII. ker. műhelyépülete, [[Budapest]] (1975–76)<ref>az épület fotói illusztrálják a ''Látóhatár'' 1980/4. számát</ref>
* Magyar Gördülőcsapágy Művek marketing- és irodaház, [[Budapest]] (1980–81)<ref>az épület szerepel Gárdonyi–[[Zbigniew Namysłowski|Namyslowski]] ''Reggae for Zbiggy'' c. 1984-es nagylemezének (Krém – [[SLPX 17800|SLPX 17841]]) borítóján; ma a [[Nemzeti Adó- és Vámhivatal|NAV]]-irodaház, Pest Megyei Adóigazgatóságának irodaháza</ref><ref>2018-ban átépítve, korszerűsítve Nedelykov Ákos (IPARTERV) tervei szerint átépítve és korszerűsítve</ref>
* Ingatlankezelő Vállalat IV–XV. ker. telepe, [[Budapest]] (1980–82)
* épület a villányi alkotótelepen (1983–84)
67. sor:
* lakóház, Remeteszőlős (2003)
* lakóház, [[Nagykovácsi]] (2004)
* [[hódmezővásárhely]]i [[Bessenyei Ferenc Művelődési Központ|Petőfi Sándor Művelődési Központ]] rekonstrukciója és bővítése (Janáky Györggyel; 2010–12)
 
==Köztéri alkotása==
256. sor:
* A BMGE Szenátusa 2011. május 5-i aranydiploma-adományozó dokumentumának indokolása (ISSN 0866-305X)
* Elhunyt Janáky István [http://epiteszforum.hu/node/21582]
 
{{csonk-építész}}
 
{{portál|Művészet}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Janáky_István_(építész,_1938–2012)”