„A beporzók napja” változatai közötti eltérés

 

[[File:European_honey_bee_extracts_nectar.jpg|thumb|right|A mezőgazdaság (és ezáltal az emberi civilizáció) jelentős mértékben a [[Megporzás|beporzók]] létén alapul]]

Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Természettudományi Kara tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének egy oktatója és egy hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én. A felhívásban már számos intézmény és civil szervezet támogatására hivatkozhattak, mert mértékadó hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok ismerték a problémát és helyeselték a figyelemnek, a mozgósításnak ilyen magas szintjét. A [[Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület]] már korábban is felkarolta a beporzók ügyét. A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása,<ref>https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0006320718313636</ref><ref>https://journals.plos.org/plosone/article/authors?id=10.1371/journal.pone.0185809</ref> tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.