„Szász–Lauenburgi Hercegség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A Szász Hercegség felosztásakor 1296-ban az egyik létrejött nagy hercegi uradalom az Elba két partján elhelyezkedő, töredezett hercegség, a Szász-Lauenb...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A [[Szász Hercegség]] felosztásakor 1296-ban az egyik létrejött nagy hercegi uradalom az [[Elba]] két partján elhelyezkedő, töredezett hercegség, a Szász-Lauenburgi Hercegség volt, mely meg tudta őrizni függetlenségét a [[holstein]]i és [[schwerin]]i uralkodók katalmi törekvéseivel szemben. 1303-ban az országot három vonal mentén osztották fel [[II. János szász-lauenburgi herceg|II. János]], [[III. Albrecht szász-lauenburgi herceg|III. Albrecht]] és [[I. Erik szász-lauenburgi herceg|I. Erik]] között. A három ország 100 éven át ellenségesen állt szemben egymással. A harcok gyengítették az uralkodó erejét, így a nemesség erősíthette hatalmi pozícióit. 1404-ben erős nemesi szövetségek alakultak. A hercegi hatalmat tovább gyengítette, hogy uradalmaik nyersanyagokban szegények voltak, és az elsősorban földművelésből élő lakosság nem tudott nagy mértékű adókat biztosítani. Ezzel szemben a hercegség [[Hanza-szövetség|Hanza-városok]] közelében lévő uradalmai komoly nyersanyagforrásokkal rendelkeztek, melyek között elsősorban a hajóépítésben fontos szerepet játszó fakitermelésnek jutott döntő szerep.
A Hercegség a 14. században megépülő [[Stecknitz-csatorna]] befejezése után Lübeck Hanza-város befolyása alá került. Utóbbi 1359-ben meg is vette a Szász-Lauenburgi Hercegségtől [[Mölln]] városát és környékét, majd 1370-ben [[Bergedorf]]ot. A hercegség a 15. században megpróbálta a lübecki nyomást feloldani, de a lübecki és hamburgi részről érkező katonai nyomás, melyet az 1420-as [[perlebergi béke]] zárt le, véget vetett ezirányú törekvéseinek. Azt azonban sikerült kiharcolniuk, hogy Bergedorf közös fennhatóság alá kerüljön.
Az 1314-es kettős német királyválasztáson Szász-Lauenburg szövetségben állt a brandenburgi és kölni választóval, az 1329-es királyválasztásból azonban külső nyomásra kimaradt. Az [[Askani-ház]] [[Wittenberg]]i ágának 1422-es kihalásakor a szász-lauenburgi herceg megpróbálta okirathamisítással megszerezni a dinasztia uradalmait. Ehhez a [[pápa]] és a Bázeli Tanács segítségét is felkérte, azonban törekvéseik eredmény nélkül maradtak.
A szász-lauenburgi hercegek hatalmukat kis mértékben ki tudták terjeszteni az [[bréma]]i, [[hildesheim]]i, [[lübeck]]i, [[minden]]i és [[verden]]i püspökségek megszállásával, de befolyásuknak továbbra is ellenállt Holstein és a [[Welf-ház|Welf-család]].
== Források és külső hivatkozások ==
| |||