„Westmalle apátság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
A [[belga szabadságharc]] után 1833-ban Engelbert Sterckx [[érsek]] jogot adott a kolostornak a trappista rend könyveinek kinyomtatására. Bár helyzetük továbbra is nehéz és bizonytalan volt, a közösség egyre nőtt. 1834-ben tárgyalások kezdődtek a pápai jóváhagyás megszerzéséről, hogy a rendházat apátsággá emeljék, amit 1836. április 22-én [[XVI. Gergely pápa]] és Engelbert Sterckx érsek rendelete érvényesített. A westmallei birtok és az apátság végül 1842. december 5-én lett a szerzetesi közösség törvényes tulajdona.
[[Fájl:Westmalle entrance.JPG|260px|bélyegkép|jobbra|Az apátság bejárata]]
Westmalleban 1885 után új építkezések kezdődtek és az apátság 1900 körül nyerte el jelenlegi formáját. 1885 és 1887 között egy új templomot és egy vendégházat építettek, majd az apátsági építményeket bővítették és fejlesztették. 1897-ben elkészült egy második sörfőzde, 1898-ban pedig az apátság negyedik, egyben utolsó szárnya, amely
Az I. világháború alatt mindössze 10 szerzetes tartózkodott az apátságban Isidorus Verelst atya vezetésével. A többiek száműzetésben éltek a [[Hollandia|hollandiai]] Zundert, Echt és Tegelen kolostorokban. A templomtornyot a visszavonuló belga hadsereg elbontotta és csak 1924-ben építették újjá.
| |||