„Kollektivizálás Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Apró módosítás
25. sor:
A [[paraszt]]ság közben kétszer tudott rövid időre (1954–55-ben, majd 1957–58-ban) visszatérni az egyéni gazdálkodáshoz.
 
Magán[[szövetkezet]]ek korábban is léteztek, mint például az értékesítési célú [[Hangya Szövetkezet]], de a mezőgazdasági termelés alapvetően nagybirtokokon folyt. Az 1945-ben megkezdődő [[Földreformok Magyarországon#Az 1945-ös földreform|földosztással]] sokan jutottak kis földterülethez.
 
1948-ban a kommunisták [[Szovjetunió|szovjet]] segítséggel átvették a hatalmat, de céljuk nem a hasznos szövetkezeti működési forma népszerűsítése és elterjesztése volt, hanem a magángazdálkodás politikai okokból történő felszámolása, a vidéki agrárnépesség szoros állami ellenőrzése, gazdasági szempontból pedig az iparosodás szolgálata: a tőke elvonása a mezőgazdaságból és átcsoportosítása az iparba, valamint az újonnan kiépülő nehéziparhoz szükséges munkaerő biztosítása a falusi népességfelesleg városokba vonzásával.
 
A [[Rákosi Mátyás]] vezette [[Magyar Dolgozók Pártja]] (MDP) szovjet mintára képzelte el a modernizációként beállított [[kolhoz]]rendszer létrehozását. Először erőszakos módszerekkel folyt a kollektivizálás, ami ellenállást váltott ki az emberekből. A téesztagokat megfosztották [[magántulajdon]]uktól, a parasztok nem voltak motiválva, nem volt munkájuknak tényleges, kiszámítható haszna. A mezőgazdasági kibocsátás visszaesett, de a kommunisták [[szabotázs (akció)|szabotázsra]] fogták a dolgot, és megkezdődött az ellenállók, az ún. [[kulák]]ok üldözése. [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] miniszterelnöksége alatt felhagytak a kényszerkollektivizálássalkényszer-kollektivizálással, de 1955–56-ban folytatták, ami az [[1956-os forradalom]] egyik oka lett.
 
A levert [[1956-os forradalom]] után [[Kádár János]] által indított harmadik hullám már nem folyamodott erőszakhoz, mégis ez lett a legsikeresebb. Az állam több gépet biztosított a gazdálkodáshoz, a téesztagok pedig kedvezményeket kaptak, például kiterjesztették a [[társadalombiztosítás]]t a téeszekben dolgozókra.