„Alba Kör” változatai közötti eltérés

A rendszerváltást megelőző átmeneti időszakban a társadalmi- nemzetközi nyomásnak engedve, több polgári szabadságjogokat érintő jogszabály is megszületett. Ezek egyike bevezette a fegyvermentes katonai- és a [[polgári szolgálat|polgári szolgálatot]]. Mindkettő meghosszabbított szolgálati idővel próbálta kedvét szegni a fegyveres katonai szolgálatot elutasító fiataloknak. Emellett, a kérelmezők indokait bizottság vizsgálta, az engedélyezésről pedig a hadkiegészítő parancsnok döntött.

 

Kiss István és Kotász Zoltán is kérelmezte, hogy sorkatonai szolgálat helyett polgári szolgálatot teljesíthessenek. Egy, a III. Kerületi Tanács épületében tartott januári bizottsági kihallgatáson ismerkedtek meg egymással és mindketten hiányolták egy érdekvédelmi szervezet támogatását.

 

Szász Péter elvi- és politikai okokból is elutasította a katonai szolgálatot és a polgári szolgálatot is megalázónak tartotta, ezért 1988-as első [[Behívóparancs|behívója]] elől ideiglenesen külföldre távozott. Egy szerencsés bürokratikus anomáliának köszönhetően a hadkiegészítő parancsnokságon vezetett kartonját megsemmisítették, így "kikerült a rendszerből". Ennek ellenére, továbbra is magáénak érezte sorstársai problémáját, így amikor a [[Hazafias Népfront|Hazafias Népfornt]] szatelitaszervezeteként működő [[Béketanács]] tőlük független résztvevőt keresett a [[Service Civil International|Service Civil International (SCI)]]{{Wd|Q632013}} [[olaszország]]i konferenciájára, elfogadta a meghívást. Itt ismerte meg a [[War Resisters' International|War Resisters' International (WRI)]]{{Wd|Q1890441}} által koordinált nemzetközi katonai szolgálatmegtagadó mozgalmat, melynek [[magyarország]]i szekciójának megalapításához annak éves közgyűlésén ajánlottak fel neki segítséget. A Béketanács egyik alkalmazottja kapcsolatban állt Csapody Tamással a [[Bokor Katolikus Bázisközösség|Bokor Katolikus Bázisközösségtől]], aki Kiss Istvánhoz, ő pedig Kotász Zoltánhoz irányította, mint olyan személyhez, aki szívesen részt venne szervezet alapításában, amely a katonai szolgálatot különböző okokból megtagadók érdekvédelmét szolgálná. Az egyesület megalapítását hosszú vajúdás előzte meg, mert a leendő alapítók világnézeti különbségei miatt nehezen tudtak megegyezni egy mindenki számára elfogadható alapító nyilatkozatról. Szász Péter, aki az alapító nyilatkozatot és az alapszabályt fogalmazta, harcosabb kiállást szeretett volna, míg Csapody Tamás és Kiss István türelmesebb, vallásos-pacifista mozgalmat látott volna szívesen. Végül Kotász mediációjával kialakult egy kompromisszumos, konszenzusos alapítólevél és néhány újabb érdeklődő közreműködésével megtartották az alakuló közgyűlést.<ref>Alapító tagok: Becker László, [[Csapody Tamás]], Gács Imre, [[Janca Ákos]], Kiss István (későbbi nevén [[Báti Márk]]), [[ifj. Kocsis Imre]], Kotász Zoltán (későbbi nevén Kállay Kotász Zoltán), Lányi Miklós, Szász Péter.</ref>

 

Az egyesület hivatalos alakuló közgyűlését [[1990]]. [[május 15.|május 15-én]], a lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás nemzetközi napján a budapesti, józsefvárosi [[Bláthy Ottó Titusz|Bláthy Ottó utca]] 15. szám alatti egykori Fidesz irodában tartotta. A szervezet ''Alba Kör – Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége'' néven alakult meg, ami a fenti kompromisszum eredménye volt.

 

== Tevékenysége ==

 

Az Alba Kör akkor alakult, amikor a – rendszerváltás után – a Honvédség megítélése igencsak vegyes volt. A tisztek mind korábbi párttagok voltak, a laktanyák leromlottak és nagy igény mutatkozott a társadalom részéről a civil kontrollra. Az új, független pacifista mozgalom egyfajta [[vákuum]]ba érkezett, amely kezdetben jelentős sajtónyilvánossághoz segítette hozzá.

 

Az Alba Kör első nagyobb nyilvánosságot kapott akciója 1990 őszén a honvédelmi törvény módosítása előtti és közbeni lobbizása volt. Javaslataival sikerült elérnie, hogy a polgári szolgálat kérelmezése átláthatóbbá, a szolgálati körülmények pedig könnyebbé váltak (ekkor szűntek meg a bizottságok, amelyek – némiképp a régebbi [[terhességmegszakítás|abortusz]]-bizottságok mintájára és hangulatát idézve – a kérelmezők indokait vizsgálták).

 

Az egyesület második közgyűlésen a Bokor Katolikus Bázisközösség hívei már szervezetten vettek részt és kiszorították a radikális kisebbséget az egyesület vezetéséből. Ennek megfelelően, az egyesület neve ''ALBA Kör – Erőszakmentes Mozgalom-''ra változott és szerteágazóbb békemozgalmi tevékenységet kezdett folytatni.