„Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület” változatai közötti eltérés

Elődszervezete a Herman Ottó közreműködése révén 1893-ban megalakult [[Magyar Madártani Intézet|Magyar Ornithológiai Központ]] volt, mely 1928-tól [[Magyar Ornithológusok Szövetsége]] (MOSZ), illetve Magyar Madártani Intézet néven a [[második világháború]]ig működött. A háború budai ostromában az addig felgyűlt tudományos munkák, kutatások, az irattár, kiadványok tömkelege, madártani és természettudományos dokumentációk, preparátumok és tojásgyűjtemények, valamint az összes addigi magyar gyűrűzési jegyzőkönyv az intézetnek otthont adó épülettel együtt szinte teljesen megsemmisültek, korábbi dolgozói közül pedig sokan áldozatul estek előbb a fasiszta, később pedig a kommunista megszállásnak. A háborút követően 1945-től az újjáéledő szervezet a még megmaradt és a visszabővülő gyűjteménytárral, dokumentumokkal 1974-ig több helyen, ideiglenesen működött többek között Szegeden, Tihanyban, a Nemzeti Múzeumban és a Mezőgazdasági Múzeumban, immár mint részintézmnyrészintézmény. Mai önálló formáját az 1974. január 6-án nyerte vissza, a [[Budapest]]en 196 alapító taggal létrejött Magyar Madártani Egyesület révén, melynek alapító elnöke [[Jánossy Dénes (paleontológus)|dr. Jánossy Dénes]] volt.<ref>{{cite web|url=http://www.mme.hu/hirek/archivum/332-hirekimport177.html |title=Meghalt dr. Jánossy Dénes, az MME alapító elnöke |date=2005-09-07 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20110521095101/https://www.mme.hu/hirek/archivum/332-hirekimport177.html |archivedate=20110521}}</ref> Már az első évben országos szinten 17 helyi csoportja alakult; 1978-ban 27, 1983-ban már 36 helyi szervezete működött. [[1975]]-ben szakosztályok alakultak. 1990-től neve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, és székhelye immár új helyen, de ismét visszakerült Budára.