„Elektroszmog” változatai közötti eltérés

Annak érdekében, hogy az elektroszmog hatása ellen megvédjék az emberi szervezetet, a textilipar speciális (fémhuzalokból vagy fémszál-tartalmú fonalakból [[szövet (textilipar)|szövött]], [[kötés (textilipar)|kötött]] vagy [[fonatolás (textilipar)|fonatolt]]) [[kelme]]szerkezeteket fejlesztett ki, amelyek árnyékoló hatást fejtenek ki.<ref>{{cite web|url=http://www.lazarky.hu/08pub/111_2015_01_pdf/20_Elektroszmog.pdf|author=Lázár Károly|title=Elektroszmog ellen védő textíliák|accessdate=2015-2-25}}</ref> Ezek működése a [[Faraday-kalitka]] elvén alapul, amely szerint egy teljes mértékben elektromos vezető anyagból készült burkolat belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromágneses sugárzás. Az ilyen árnyékoló kelme anyaga vékony fémhuzal, fémmel bevont, vagy fémszálakat is tartalmazó – egyébként nem vezetőképes anyagú – [[fonal]]. Az ilyen burkolat árnyékoló képessége attól függ, hogy mennyire vezetőképes a burkolat anyaga, és hogy vannak-e rajta nyílások, ill. azok mekkorák a sugárzás hullámhosszához képest. A 800–3000 MHz tartományba eső sugárzások hullámhossza 10–37,5 cm közé esik. Egy ilyen sugárzás ellen védő árnyékoló burkolat akkor hatásos, ha rajta 1 cm-nél jóval kisebbek a nyílások.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Textilien und elektromagnetische Strahlung|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=3|pages=190, 192}}</ref>

 

 

Nagyon fontos, hogy a kelmében előforduló nyílások minél kisebbek legyenek. Kísérleteket folytattak olyan szövetekkel, amiket mind lánc, mind vetülék irányban olyan Nm 50 finomságú fonalból készítettek, ami pamuttal körülburkolt ezüsthuzalból állt. Ha a szövetszerkezetet úgy állították be, hogy a fonalak között 2 mm távolság volt, akkor ennek a szövetnek a csillapítása 20–25 dB-re adódott, míg ha a fonalak távolságát 0,5 mm-re csökkentették, akkor ez 40–45 dB-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy az árnyékoló képesség jelentősen megnövekedett.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Webware mit elektromagnetischer Schirmwirkung|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=5|pages=348–349}}</ref>

Ezek a sugárzások ún. polarizált sugárzások, azaz – leegyszerűsítve – a rezgések hullámmozgása meghatározott síkban megy végbe. Ezért nem mindegy, hogy az útjukba tett fémrács milyen irányú. A mérések azt mutatták, hogy ha a sugárzás síkja a szövet láncirányával esett egybe, akkor a láncfonal-sűrűség változtatásának gyakorlatilag nem volt befolyása a csillapításra, a vetüléksűrűség változtatása azonban jelentősen módosította azt. Kötött kelmék esetében a láncrendszerű kelmék váltak be erre a célra, a vetülékrendszerű kelméknél csak gyengébb eredmény várható. Míg szövetek esetében a kötésmódnak gyakorlatilag alig van befolyása az árnyékoló képességre, kötött kelméknél ez lényeges szempont.<ref>{{cite journal|author=T. Mühl|title=Elekteromagnetisch schirmende Wirk- und Strickwaren|journal=Melliand Textilberichte|year=2004|issue=7-8|pages=587–588}}</ref>

 

 

== Források ==