„Ethernet” változatai közötti eltérés

Az Ethernet egy állomásaállomásai a közvetítő közeggel (kábel) való állandó kapcsolatot kihasználva belefolyamatosan tud hallgatnifigyelik a csatornábacsatornát. Bele tudnak hallgatni abba, így ki tudjatudják várni, amíg a csatorna felszabadul, és leadhatják a saját üzenetét leadhatjaüzenetüket anélkül, hogy ezzel másegy üzenetmásik sérüljönállomásé sérülne, tehát elkerülhető a torlódás elkerülhető. A csatornát az állomások folyamatosan figyelik, haHa ütközést tapasztalnak, akkor zavarni kezdik a csatornát, hogy figyelmeztessék a küldőket, ezután véletlenvéletlenszerűen meghatározott hosszúságú ideig várnak, majd adni kezdenek. Ha ezek után további ütközések történnek, az eljárás ugyanez, de a véletlenszerűvéletlen hosszú várakozás idejét a kétszeresére növelik,. ígyÍgy időben szétszórják a versenyhelyzeteket, esélyt adva arra, hogy valaki adni tudjon.

A DIX Ethernet és a 802.3 Ethernet adat[[keret]]eket küld a kábelen. Az adatkeretekEzek kicsit eltérő formátumúak a két Ethernet esetében, de mindkét Ethernetmindkettő a [[Manchesterimanchesteri kódolás]]t használja., Amíg a token ring (802.5) az adatkeretek kódolásánál a manchester kódolás egy változatát, a differenciál [[Manchesterimanchesteri kódolás]]t használja.

A megnevezés első száma az átviteli sebességet jelöli, az ezt követő ''Base'' az alapsávú átvitelre utal. A következő szám, koaxiális kábel esetén a kábelannak hosszát adja meg 100 méteres egységekreméterre kerekítve.

A klasszikus Ethernet -kábelek leggyakoribb típusai:

!Max.Maximális szegmenshossz

|Eredetiaz eredeti kábel,; mára idejétmúlta

|Nincsnincs szükség elosztóra

|Aa legolcsóbb rendszer

|Épületeképületek között

* '''A 10Base5'''

A '''vastag Ethernet''' (thick Ethernet) esetében a kábel egy sárga kerti öntözőcsöreöntözőcsőre emlékeztet,hasonlító amelyenkábelen a lehetséges csatlakozási pontok 2,5 méterenként meg vannak jelölve. (A szabvány a sárga színt nem írja elő, de javasolja.) Ezekre az állomások csatlakoztatása úgynevezett '''vámpír csatlakozó'''val történik: egy vékony tüskét nyomnak a koaxiális kábel központi vezetékébe. A csatlakozó közvetlenül kapcsolódik egy adó-vevő egységhez, az pedig egy speciális kábellel a számítógépben lévő csatolókártyához.

A forgalmazás alapsávú (baseband), 10 Mb/s-os alapsávú (baseband) jelekkel történik. Létezett a szélessávú változat, a 10Broad36, de idővel eltűnt a piacról.

* '''A 10Base2'''

A '''vékony Ethernet''' (thin Ethernet) esetében a kábel jobban hajlítható, vékonyabb, és gyári BNC csatlakozókat és T elosztókat használ. A BNC csatlakozókról a jel egy – korlátozott hosszúságú – koaxiális kábelen keresztül jut a számítógép csatolókártyájához, – a kábel hossza korlátozott – a csatolókártyaami tartalmazza a szükséges adó-vevő áramköröket is.

** ''A 10Base-T''

Az irodai környezetben szokásos, [[csavart érpár]]okat használó megoldás,. aA számítógépek közvetlenül egy elosztóhoz csatlakoznak.

** ''A 10Base-F''

1992-ben összehívták a bizottságot, hogy készítsenek egy új szabványt egy gyorsabb LAN-ra, megtartva a 802.3 minden egyéb előírását. Egy másik elképzelés szerint viszont arról szólt, hogy teljesen át kell mindent alakítani mindent, és biztosítani kell a valós idejű forgalmat, valamint a digitális hangátvitelt. A nevet – üzleti okokból – meg akarták tartani. A bizottság az első változatot fogadta el, és elkészítette a 802.3u-t. Az el nem fogadott javaslat hívei elkészítették a saját szabványukat, a 802.12-t, ami nem terjedt el.

!Max.Maximális szegmenshossz

|Duplexduplex 100Mb100 Mb/s (5.kat.-ös kategóriájú UTP)

|2000020.000 m

|Nagynagy távolságra, duplex 100Mb100 Mb/s

A gyors Ethernet szabványtszabványát követően 1995-ben a 802-es bizottság egy még gyorsabb Ethernet tervein kezdett dolgozni. A célkitűzések a következők voltak: 10xtízszer gyorsabbnagyobb sebesség, kompatibilitás az eddigi Ethernetekkel. A végső szabvány, a 802.3z eleget tett a feltételeknek.

A gigabites Ethernet – eltérően a klasszikus Ethernet-tőlklasszikustól – pont-pont felépítésű. A legegyszerűbb topológiánál a két számítógép van gigabites Ethernettel összekapcsolva., de Gyakoribbgyakoribb az a megoldás, amikor egy kapcsoló vagy elosztó köt össze több számítógépet, illetve további elosztókat vagy kapcsolókat. Egy Ethernet-kábel végén minden esetben csak egy-egy eszköz található.

A gigabites Ethernet két működési módot támogat: a [[duplex]] és [[félduplex]] működést. "Normális"„Normális” esetnek a duplex módot tekintik, aminél a forgalom mindkét irányban egy időben folyhat. Ezt akkor használják, ha egy központi kapcsolót vagy a periférián lévő gépekkel, vagy más kapcsolókkal kötnek össze. Ekkor minden adatot pufferelnek, így bármelyik gép és kapcsoló tetszés szerinti időben küldheti el az adatait (kereteit). Az adónak nem kell figyelnie a csatorna forgalmát, mert a versengés kizárt, ami feleslegessé teszi a [[Csma/cd|CSMA/CD]] protokoll használatát. Mivel a kábel egy gépet és egy kapcsolót köt össze, így csak ez a gép adhat a kapcsoló felé, tehát a duplex megoldás miatt az esetleges ellenirányú adatküldés biztosan sikeres lesz. NincsA tehátlehetséges versengés, a [[Csma/cd]] protokoll használata felesleges, a maximálislegnagyobb kábelhosszt a jel erőssége határozza meg, nem pedig egy zajlöket adóhoz való visszajutásvisszajutásának az ideje. A kapcsolóknak módjukban áll keverni és egyeztetni a sebességeket, és automatikusan konfigurálhatják a hálózatot is, hasonlóan a gyors Ethernethez.

Ha a számítógépek nem kapcsolóhoz, hanem elosztóhoz kapcsolódnakcsatlakoznak, akkor a félduplex módot használják. Az elosztó nem puffereli a beérkező kereteket. A kapcsoló belül villamosan összeköti az összes vonalat, hasonlóan a klasszikus Ethernetnél alkalmazott megoldáshoz. Az ütközések nem kizárhatók, tehát szükséges a [[Csma/cd|CSMA/CD]] protokoll használata. Mivel a legrövidebb keretet (64 byte) 100-szorszázszor gyorsabban lehet elküldeni, a maximális távolság is 100-szorszázszor kisebb, azaz 25 méteres lesz, hogy megmaradjon az a sajátosság, hogy az adás még a legrosszabb esetben is addig tart, amíg a zajlöket visszaér az adóhoz. Egy 2500 méter hosszú kábel esetében, 1 Gb/s sebesség mellett az adó már régen végzett egy 64 byte-os keret adásával, amikor aaz keretmég a kábel hosszának a tizedét sem tette még meg (a visszaútról nem is beszélve).

A bizottság – érthetően – elfogadhatatlannak tartotta a 25 méteres távolságot, ezért bevezette a '''vivőkiterjesztés''' (carrier extension) és a '''keretfűzés''' (frame bursting) funkciókatfunkciót. Így a kábelhossz 200 méterre kiterjeszthetőterjeszthető ki.

Ellentmondásos, hogy egy szervezet, amelyikfölhasználó a gigabites Ethernet megvalósítása mellett dönt, de elosztókkal köti össze a gépeket, ezzel tulajdonképpen a klasszikus Ethernetet szimuláljaszimulálva. Tény, hogy az elosztók valamivel olcsóbbak a kapcsolóknál, és a gigabites Ethernet -illesztőkártyák elég drágák. Ha ezt a relatív drágaságot az olcsóbb elosztókkal akarja a szervezetakarják ellensúlyozni, akkor ezzelez egyben adrasztikusan hálózatacsökkenti teljesítményéta drasztikusanhálózat csökkentiteljesítményét. A bizottságnak viszont a kitűzött visszafelé kompatibilitás célként való kitűzése, előírása – és szokásszokása – miatt a 802.3z szabványban meg kellett engednie ezt a lehetőséget a 802.3z szabványban.

!Max.Maximális szegmenshossz

|Többmódusútöbbmódusú fényvezető szál (50 vagy 62,5 mikron)

|50005.000 m

|Egyegy- vagy többmódusú fényvezető szál (50 vagy 62,5 mikron)

|Árnyékoltárnyékolt, sodrott érpár

|Szabványosszabványos 5-ös kategóriájú UTP