„Lenz Klára” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Magyar idézőjelek + egyebek
a Magyar idézőjelek + egyebek
21. sor:
Lenz Klára Budapesten [[1924]]. [[június 30.]]-án, a jómódú római katolikus nagypolgári földbirtokos és nagykereskedő [[Lenz család (budapesti déligyümölcs nagykereskedő)|Lenz család]] második gyermekeként született. Az előkelő pesti [[patricius]] család eredetileg több évszázadig élt [[Pozsony]]ban, de a [[19. század]] második felében Pestre költözött át. Apja, [[Lenz József (nagykereskedő)|Lenz József]] (1897–1965), kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados, a „''Pro Ecclesia et Pontifice érdemrend''” tulajdonosa, a „Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete” elnöke, a „Déligyümölcs-kereskedők Egyesülete” alelnöke, a „Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja, a „Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete” elnök-jelöltje, bérpalota-tulajdonos, földbirtokos, műkincsgyűjtő, anyja, Topits Klára Mária ([[1901]]–[[1993]]) asszony volt, a szintén előkelő pesti [[patricius]] Topits család sarja; Lenz Józsefné Topits Klára a pesti római katolikus patricius [[Prückler család]] leszármazottja is volt. Lenz Klára nagyapja, Lenz Gyula ([[1838]]-[[1910]]), pozsonyi kereskedő, [[Budapest]]re költözött át testvéreivel együtt és [[1877]]-ben a „''Lenz Testvérek''” déligyümölcs és fűszer kereskedő céget alapították meg.<ref>Központi Értesítő, 1877 (2. évfolyam). 1877-11-07 / 104. szám</ref> A Lenz család, habár a Magyar Királyságban polgári származású, családi címerrel bírt, amely már a [[16. század]]ban használatban volt német ajkú területeken, ahol a nemesi ranggal bíró rokonaik éltek. A családi legendárium szerint a [[svájc]]i [[Lenzburg]]ból vándorolt ki a középkor végén és a [[18. század]] elején ez az ága jutott át Pozsonyba. Lenz Klára nagyapjának a bátyja, [[Lenz János Nepomuk]] ([[1843]]-[[1913]]) nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' cég társtulajdonosa, a [[Ferenc József-rend]] lovagja volt.
 
Lenz Klára anyai nagyszülei, a római katolikus [[Topits Alajos József]] ([[1855]]–[[1926]]), a [[Topits József fia gőztésztagyár|''„Topits József fia”'' nevű Első Magyar gőztésztagyár]] tulajdonosa, a [[Ferenc József-rend]] lovagja, az Országos Ipar Tanács tagja, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága tagja, és az evangélikus vallású Eckstein Franciska Otília (1870–1945) voltak.<ref>{{Cite web |title=A volt Topits Tésztagyár 2. és a Tafler-bérházak |url=http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-2--es-a-tafler-berhazak |work=urbface.com |accessdate=2021-07-17}}</ref> Keresztanyja, a [[pest (történelmi település)|pesti]] [[csehek|cseh]] származású özvegy Gömöry Gottliebné Stranszky Hermina ([[1847]]–[[1939]]), az apai dédanyja volt, akivel gyerekkorában szoros kapcsolatot ápolt; Stranszky Hermina édesapja, a római katolikus [[prága]]i születésű Stranszky Prokop ([[1809]]–[[1871]]), rézműves, aki a reformkorban a [[Magyar Királyság]]ra települt át. Lenz Klára igen büszke volt a dédapjára, Gömöry Gottliebre ([[1838]]–[[1908]]), mivel az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között volt vadászhadnagyként, amikor [[I. Miksa mexikói császár|Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg]] a mexikói trón elfoglalásáért utazott Amerikába.<ref>Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1894 (8. évfolyam) • 2. rész. Házjegyzék • A) Belterület • I. kerület. (28. o.)</ref> Lenz Klára az első keresztnevét édesanyja után, Lenz Józsefné Topits Klára után kapta meg, aki tulajdonképpen a nagyanyja után, [[Topits József]]né Prückler Klára ([[1833]]–[[1907]]) tésztagyárosnő után lett ezzel a névvel megkeresztelve. Lenz Klára igen büszke volt a nagypolgári felmenőire; pontossággal számon tartott visszamenőleg több nemzedéket, valamint tetteit, fényképeit, és életrajzi adatait is. A jómódú Lenz József felnőtt korára édesapjától és nagybátyjaitól négy [[budapest]]i bérpalotát, valamint a városmajori családi bérházat, ahol a család tagjai laktak, valamint a "''Lenz testvérek''” déli-gyümölcskereskedő céget is örökölte. A két világháború között Lenz József a családi vagyont meglehetősen gyarapította több bérpalota, vidéki kastély és több ezer hold vásárlásával. Lenz Klárának négy fivére született. Iskoláit [[Budapest]]en, az ''Isteni Megváltó Lányai [[Szent Margit Gimnázium]]ában'', és [[Svájc]]ban végezte. A fényűzést kedvelő Lenz Klára, ahogy apja, idősebb Lenz József és bátyja, [[Lenz József (tüzér zászlós)|vitéz Lenz József]] ([[1922]]-[[1942]]) is, szenvedélyes vadász volt, sport, amelyet gyerekkora óta gyakorolt; emellett Klára szintén a lovaglást és a zongorán játszást is imádta.
 
Lenz Klára, [[Vattay Antal]] altábornagy lánya, Vattay Eleonóra, egyik régi jó barátnője volt. A Vattay lány 15 éves szülinapján természetesen jelen volt Lenz Klára, és a magas rangú katonatiszt kérésére, az egyik alárendeltje, a tekintélyes Zala megyei nemesi származású [[boldogfai Farkas család]] sarja,  [[Farkas Endre|boldogfai Farkas Endre]] ([[1908]]–[[1994]]) vezérkari százados, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa, is ott volt az összejövetelen, ahol Klárát bemutatták neki; hamarosan meg is történt az eljegyzésük. A polgári házasságot [[1942]]. [[május 20.|május 20]]-án, a római katolikus egyházit pedig [[május 21.]]-én, Budapesten a városmajori templomban kötötték meg. Az egyik tanú, dr. tolcsvai Nagy Barna, jogász, a honvédelmi minisztérium miniszteri tanácsos, akinek a neje, Lenz Hilda volt, a menyasszony nagynénje, és a másik tanú dr. [[Forintos György (jogász)|forintosházi Forintos György]], jogász, igazságügyi minisztérium osztályfőnöke, miniszteri tanácsos, akinek a neje boldogfai Farkas Margit volt, a vőlegény nővére. Farkas Endre édesapja, [[Farkas István (főszolgabíró)|boldogfai dr. Farkas István]] ([[1875]]–[[1921]]), jogász, a [[sümegi járás]] [[szolgabíró|főszolgabirája]], Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag, a II. osztályú [[Polgári Hadi Érdemkereszt]] tulajdonosa, és édesanyja, a Pest megyei nemesi persai [[Persay család]]ból persai Persay Erzsébet Julianna ([[1885]]–[[1913]]) asszony volt. Farkas Endre apai nagyszülei, [[Farkas Ferenc (zalai számvevő)|boldogfai Farkas Ferenc]] ([[1838]]-[[1908]]), Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, Zala vármegyei bizottsági tag, a zalai gazdakör tagja, virilista, [[andráshida]]i és [[zalaboldogfa|boldogfa]]i földbirtokos, és a szintén Zala megyei nemesi származású [[nemesnépi Marton család]] sarja, nemesnépi Marton Zsófia ([[1842]]-[[1900]]) úrnő voltak; az anyai nagyszülei persai [[Persay Gyula]] ([[1855]]-[[1924]]), [[Nova (település)|nova]]i gyógyszerész, Zala vármegyei bizottsági tag, a „Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság” vezérigazgatója, földbirtokos, és nemeskéri Kiss Erzsébet ([[1867]]-[[1888]]) úrnő voltak.
 
Farkas Endre és Klára házasságából két gyermek: egy fiú (Ákos, 1944) és egy lány (Teodóra, 1946) született aki elérte a felnőttkort. Esküvője alkalmából édesapja, Lenz József, hozományként adta Klárának az 1154 kataszteri holdas [[Boldogfai Farkas–Lenz-kúria|Kocsordos földbirtokot és a kis kúriáját]] [[Tiszadob]] környékén, valamint ugyanott [[kesznyétenKesznyéten]]en egy 422 kh-as földbirtokot; összesen 1576 kataszteri holdas uradalomnak kezelték, amelyben egy kis villa, több gazdasági épület és modern gépezet volt.<ref>ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991–1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)</ref> E mellett Lenz Klára tulajdonát képezték a [[Szabolcs vármegye]]i 459 kh-as [[újléta]]i szőlők és borpincéi, valamint a 35 kh-as [[vámospércs]]i birtok is. Farkas Endre és Lenz Klára összesen 2070 kataszteri holdja volt négy településen. A háború alatt született az első gyermeke [[1943]]. [[május 27.|május 27]]-én a budai katonai kórházban, de még fél óráig sem élt, akit Botondnak kereszteltek volna meg. A háború végén a Kocsordos tanyára vonult vissza, ahol [[1944]]. júniusában megszületett a második gyermeke: Ákos.
 
===Házassága és leszármazottjai===