„Szalámitaktika” változatai közötti eltérés

A kifejezést [[Rákosi Mátyás]] használta először. Szélesebb értelemben ezen taktikát alkalmazta a szovjet megszállási zónában tevékenykedő többi kommunista párt is egyeduralma kiépítéséhez.

 

A [[második világháború]] végén újjászerveződő politikai életben a kommunisták részben szovjet ösztönzésre és támogatással szinte azonnal nekiláttak a hatalom módszeres kisajátításának, a politikai ellenfelek felszámolásának. Legelőször a fasiszta és szélsőjobboldali pártokat tiltották be, majd nem sokkal később már a főbb rivális pártok vezetőit, vezéregyéniségeit tartóztatták le, vagy ítéltették el koholt vádak alapján börtönbe, vagy szökésre, majd tartós emigrációra kényszerítve őket. Voltak, akiket egyszerűen elraboltattak és a [[Szovjetunió]]ba hurcoltattak a szovjet csapatokkal, mint például [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]]t, a két háború közötti Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusát, vagy [[Kovács Béla (politikus, 1908–1959)|Kovács Bélát]], a háború utáni első, [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás|1945-ös választásokon]] győztes [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]] főtitkárát.