„Encyclopædia Britannica” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Története során a Britannicát két cél teljesítésére szánták: kiváló kézikönyvnek és arra, hogy a tanulni vágyóknak oktatási anyagot biztosítson<ref name="EB_encyclopedia" />. 1974-ben, a tizenötödik kiadással egy új célt is megfogalmaztak: a teljes emberi tudás rendszerezését<ref name="propedia_preface" />. A Britannica története öt fő korszakra osztható, a vezetés változása és az enciklopédia komolyabb átdolgozásai alapján.
Az első korszakban (1768-1826, a hatodik kiadásig) a Britannicát az alapítók, [[Colin Macfarquhar]] és [[Andrew Bell]] irányították, továbbá barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable. A Britannicát először [[Edinburgh]]ban 1768 és 1771 között adták ki ''Encyclopædia Britannica, or, A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan'' (Encyclopædia Britannica, avagy a művészetek és tudományok egy új terv szerint összeválogatott szótára) címen. A [[Franciák|francia]] [[Denis Diderot]] 1751 és 1766 között kiadott, a még korábbi Chambers Cyclopaedia által inspirált provokatív ''[[Encyclopédie]]'' című művére adott [[konzervatív]] válasznak szánták. A Britannica elsősorban skót vállalkozás volt, ezt jelezte a bogáncs logo is, mely [[Skócia]] [[nemzet]]i jelképe. Az enciklopédia megalapítása a skót [[felvilágosodás]] egyik leghíresebb és legmaradandóbb öröksége<ref>{{cite book | last = Herman | first = Arthur | year = 2002 | title = How the Scots Invented the Modern World | publisher = Three Rivers Press | id = ISBN 978-0609809990}}</ref>.
==Források==
| |||