„Szent Cirill” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Aghhhh angolul vaaaaan Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
Visszavontam 176.241.36.161 (vita) szerkesztését (oldid: 24706541) Címke: Visszavonás |
||
31. sor:
'''Szent Cirill''' ([[Szaloniki|Thesszaloniké]], [[827]] – [[Róma]], [[869]]. [[február 14.]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci]] filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, [[Szent Metód]] testvére.
== Élettörténete ==
Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait [[Konstantinápoly]]ban végezte, s később az egyetem [[filozófia]]tanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
[[860]]-ban a két testvér császári utasításra a [[kazárok]] földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt [[Kherszonészosz (krími polisz)|Herszónban]] (Krím félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a – róla elnevezett – cirill betűs írásmód megalkotása.
[[Rasztiszláv morva fejedelem|Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen-ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a [[latin nyelv|latin]], [[héber nyelv|héber]] és a [[görög nyelv]]ű liturgiát fogadták el. [[II. Adorján pápa]] engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
|