„Mikrokozmosz” változatai közötti eltérés

122 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Keletkezéstörténet ==
Az első két kötetet fiának, [[Bartók Péter|Péternek]] ajánlotta, míg az utolsó kettő koncertdarabokat tartalmaz. 1940-es amerikai utazása előtt Bartók a következőket mondotta a [[Magyar Nemzet számára(napilap, 1938–2018)|''Magyar Nemzet''nek]] adott nyilatkozatában: „A Mikrokozmosz egyik darabja már az 1926-ban megjelent ''Kilenc kis zongoradarab'' tizedikjének készült, de onnan valahogyan kimaradt. Már akkor foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy kezdeti tanítás számára egészen könnyű zongoramuzsikát írjak. Igazából csak 1932 nyarán láttam munkához; akkor kb. 40 darab készült, 1933–34-ben megint vagy 40, és az utána következő években is még vagy húsz. Míg végül száz és egynéhány volt együtt 1938-ban. De még mindig mutatkoztak hiányok. Ezeket tavaly pótoltam; így többek között az I. füzet első fele ekkor készült. Az anyag gyakorlati kipróbálására kitűnő házi alkalom kínálkozott. 1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből…”
 
[[Kép:Bartok's Boating RH and LH pitch collections.png|középre|bélyegkép|800px|A "Csónakázás"„Csónakázás” című darab (VIV.,  125) egyik jellegzetes példája a modern zeneszerzői technikának, melyet későbbi műveiben is alkalmaz: a [[Pentatónia|pentaton skála]] [[bimodalitás|bimodális]] felhasználása, ami itt úgy valósul meg, hogy a jobb kézben egy esz-sorsorral, a másikban egy g-sorsorral valósul meg (ezek lehetnek [[mixolidMixolíd hangsor|mixolíd]]ok vagy [[Dór hangsor|dórok]]).]]
 
153 rövid zongoradarab keletkezésének körülményeiről és céljáról ad számot ez a nyilatkozat: [[Johann Sebastian Bach]] óta a zongorairodalom legcsodálatosabb gyakorlati kézikönyvének megalkotásáról. Az analógia nem csupán a külső vonatkozásokra – a fiát tanító apa körültekintő pedagógiai gondosságára, a hangszer virtuózának a tanulás fokozatosságát szem előtt tartó alaposságára, technika és zeneiség elválaszthatatlan egységének hirdetésére – érvényes, hanem a mű zenetörténeti jelentőségére: egy korszak zenei nyelvét megismertető, összefoglaló értékére és az egyes darabokat a zeneszerző életművéhez fűző, stílusát megvilágító kulcsfontosságára is. A gyermek, aki „ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott” tanulóévei során, nem csaknemcsak a zongorajáték manuális és muzikális követelményeivel kész megbirkózni, de anyanyelvi biztonsággal igazodik el az új zenében általában és Bartók műveiben különösen. A Mikrokozmosz darabjai nem ''etűdök'', a zenei értelmezést tanítják és nem kézügyességet,: megtanítanak elemzőn hallani és érteni olyan jelenségeket, amelyeket a [[Klasszicizmus|klasszikus]]-[[Romantika|romantikus]] zongoraiskolák még nem ismerhettek: az [[ellenpont]] különféle módozatai mellett példákat mutatnak a [[bitonalitás]]ra, az aszimmetrikus [[ritmus]]okra, a [[20. század]] zenéjében használatos [[kvart]]-akkordokra, [[hangfürt]]ökre, egészhangú skálára, valamint a népzene dallamkincsének, ritmikájának, szerkezetének stíluselemként való felhasználására.
 
== Füzetek ==