„Szaljut–7” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ez nem igaz, mert Dzsanyibekov a Szojuz T-13-mal ment fel, és azzal érkezett is vissza.
34. sor:
[[Fájl:Model of Salyut-7 with two Soyuz spacecrafts.JPEG|bélyegkép|jobbra|A Szaljut-7 modellje két Szojuz űrhajóval]]Első ([[Iszkra–2]]) és második ([[Iszkra–3]]) alkalommal indítottak az űrállomás zsilipkamrájának segítségével műholdat.
 
[[1985]]-re kiderült, hogy a Szaljut–7 használhatatlan állapotban van, a kapcsolat megszakadt vele, a rendszerek fagyott állapotba kerültek. Mivel tartani lehetett tőle, hogy az amerikai [[Skylab-program|Skylab]]<nowiki/>hez hasonlóan irányítatlanul fog [[Belépés a légkörbe|belépni a légkörbe]] és ott előre nem látható kárt okoz, elhatározták, hogy két tapasztalt űrhajóssal felméretik az űrállomás műszaki állapotát.
 
[[Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov]] és [[Viktor Petrovics Szavinih]] a [[Szojuz T–13]] fedélzetén 1985. június 6-án indultak el. A Szojuz–T13 két nap múlva ért a Szaljut–7 közelébe. Először a külső állapotát mérték fel, majd az új, [[lézer]]es dokkoló berendezéssel hozzákapcsolódtak. A kéttagú legénység oxigénmaszkban és melegen öltözve hatolt be az állomásra. A helyzetét úgy stabilizálták, hogy a [[napelem]]ek a [[Nap]] felé nézzenek, és legyen energia a berendezések működtetéséhez. A legénység helyreállította az állomás életfenntartó rendszerét, de közben többször visszatértek a Szojuzra, hogy testüket felmelegítsék. A kommunikációs rendszert június végére sikerült helyreállítaniuk és kijelentették, hogy az űrállomás ismét üzemképes.
40. sor:
1985. június 23-án megérkezett a [[Progressz–24]] [[teherűrhajó]], ami további felszerelést és üzemanyagot szállított. A személyzet ekkorra már földmegfigyelő kísérleteket is végre tudott hajtani. A [[Koszmosz–1669]] július 21-én dokkolt. A legénység augusztus 2-án ötórás [[űrséta|űrsétát]] hajtott végre, melynek során újabb napelemtáblákat helyeztek el. A Koszmosz-1669 augusztus 28-án vált le, és ellenőrzött visszatérést hajtott végre a légkörbe két nappal később.
 
A [[Szojuz T–14]] 1985. szeptember 18-án csatlakozott az űrállomáshoz. Dzsanibekov, és a T14 egyik tagja, [[Georgij Mihajlovics Grecsko]] szeptember 25-én levált az állomásról a [[Szojuz T–13]]-mal és automatikus leszállást hajtott végre. Ők voltak az első űrhajósok, akik más űrhajóval kerültek orbitális pályára és másik űrhajóban tértek vissza a Földre.
 
Ezután az új szovjet űrállomás, a [[Mir]] építése miatt már kevés űrhajós kereste fel a Szaljut–7-et. Repülése alatt két modult csatoltak rá, ezek a [[Koszmosz–1443]] és [[Koszmosz–1686]], amelyek katonai célra tervezett [[TKSZ]] űrhajók voltak. Az első modult biztonsági okokból még lakatlan állapotban kapcsolták az űrállomáshoz.