„Porzsolt Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a u. ott→ uo. AWB |
|||
26. sor:
== Pályája ==
Barátosi Porzsolt Benő és Vendrinszky Mária fia. Középiskoláit Budapesten és [[Kecskemét]]en, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte. A testnevelés reformjának programját ő állította össze és annak propagálására 1884-ben testvérével, Porzsolt Jenővel ''Herkules'' címmel szaklapot alapított.<ref>A ''Herkules'' című testgyakorlati és sport-közlöny első száma 1884 tavaszán jelent meg.</ref> A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében szervezte az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságot és Tanácsot. Számos népkönyvtárat létesített. [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] társaságában létrehozta a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, melynek éveken át főtitkára, az Országos Múzeum- és Könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára volt. 1894 végén [[Szana Tamás]]tól átvette és 1897-ig végezte a ''[[Fővárosi Lapok]]'' szerkesztését, abból politikai napilapot csinált.
1891. szeptember 14-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban feleségül vette [[Lukács Júlia|Lukács Juliska]] színésznőt; a tanúk Porzsolt Ernő (1854–1921) építész és Porzsolt Benő miniszteri hivatalnok voltak.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-XSX9-X?i=139&cat=269140 A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 340/1891. folyószám.]</ref><ref>Pesti Hírlap, 1891. szeptember 15.</ref> 1905-ben váltak el.<ref>A m. kir. Curia 5550/1905 P. sz. ítélete.</ref> Második felesége, [[Gazsi Mariska]] szintén színésznő volt, vele 1905. december 4-én kötött házasságot Budapesten.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-1ST?mode=g&i=254&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 495/1905. folyószáma alatt.]</ref>
1897 januárjában megkapta a [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]] bérleti jogát és októberben az igazgatást is átvette. 1902-ben ismét kibérelte a színházat, de attól 1904-ben anyagi okok miatt meg kellett válnia. Haláláig a [[Pesti Hírlap]] belső munkatársaként dolgozott. A magyar színművek kultuszát propagálta és több pályadíjat tűzött ki a Népszínházban és a [[Nemzeti Színház]]ban is.
40. sor:
== Munkái ==
* A párbaj. Színmű egy felvonásban. Bpest, 1881 (Nemzeti Szinház Könyvtára 139. Először adatott a bpesti nemzeti színházban márc. 2. Ism. P. Napló 64., Ellenőr 129. sz. Beöthy Zsolt, Szinműírók 161. l.)
*Szerencsétlen furulyások. Elbeszélések.
*A sport-világból. Elbeszélések.
*A viharos élet. Elbeszélés.
*A testgyakorlati oktatás rendszere. A testgyakorlat oktatásra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményével.
*Sport és szerelem. Elbeszélések.
*Fürdői emlékek. Elbeszélések.
*[http://real-eod.mtak.hu/6697/ Kártyajátékok könyve]. Parlaghy Kálmán álnéven, U. ott, 1888
*Az irodában. Monolog.
*Fürdők és nyaralóhelyek a Dunántúlon. Ugyanott, 1893-95. (Sziklay Jánossal együtt)
*A dunántúli közművelődési egyesület I. Évkönyve. (Az alakulás története) 1890. máj. – 1892. máj. II. Évkönyv 1892-1893. III. Évkönyv 1893-94.
70. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Porzsolt Kalman}}
[[Kategória:Magyar írók]]
| |||