„Miháltz Pál” változatai közötti eltérés

Képzőművészeti tanulmányait [[1918]]-ban kezdte el a Képzőművészeti Főiskolán [[Révész Imre]] növendékeként, majd [[1922]]-ben [[Vaszary János|Vaszary Jánost]] választotta mesteréül. Ekkor színesedik ki addigi mélytónusú, sötét színezetű palettája. Vaszary hatására témavilága is megváltozik: szimbolikus értelmű bibliai jeleneteket fest. [[1929]]-ben Olaszországban jár. Képei átmenetileg az olasz novecentoval is rokonságba kerül. [[1930]]-tól nyaranta [[Szentendre|Szentendrén]] dolgozik, [[1946]]-ban választották a Régi Művésztelep tagjává. A KUT és az UME tárlatain [[1926]]-tól vesz részt. [[1927]]-től [[Barcsay Jenő|Barcsay Jenővel]] együtt rajzot tanít a fővárosi iparostanonc iskolában. [[1928-461946]] között a Műegyetem Szabadkézi Rajz tanszékén tanít. [[1946-591959]] között az [[Iparművészeti Főiskola]] professzora.

[[1933]]-ban jelenik meg Egy élet regénye című 41 lapos linómetszet sorozata [[Lyka Károly]] előszavával. A harmincas években Szentendre vonzáskörébe kerülve alakította ki önálló stílusát. Mind a [[posztimpresszionizmus]], mind a [[szimbolizmus]] hatott rá. Festészetét a kifinomult magas színkultúra, a konstruktivizmus fegyelme jellemzi. Meghatározó témája az ember és környezete, meditatív, melankolikus, kissé révedező átírással. A nyolcvanas években művészete még bensőségesebb, drámaibb színezetű és monumentalitással telítődik.

[[1981]]-ben műveinek legjelentősebb részét a [[Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága|Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának]] ajándékozta.