A magyarok[[magyar]]ok első királya[[király]]a, [[Szent István]] ([[997]]-[[1038]]) alapította a [[Kalocsa|kalocsai]] székhelyű püspökséget[[püspökség]]et, közvetlenül [[Esztergom]] ([[1001]]) és [[Veszprém]] után, valószínűleg már [[1002]]-ben. Területe [[Solt]] magasságától a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közén]] át déli irányban egészen a [[Száva]] folyóig[[folyó]]ig terjedt, és az ókori Szerémséget[[Szerémség]]et és [[Sirmium]] városát[[város]]át is magában foglalta. Első főpapja[[főpap]]ja [[Asztrik|Asztrik apát]] volt, aki az ezredik év őszén [[II. Szilveszter]] pápától koronát hozott [[István fejedelem]] részére. Feltehetően neki köszönhető, hogy a [[Kalocsai Püspökség]] rövid időn belül érsekség rangjára emelkedett, és ő építtette az első székesegyházat [[Kalocsa|Kalocsán|.
