Wikipédia

„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a Jobb bevezető mondat, átfogalmazás, formázás, apró javítások
1. sor:
SzámosA '''higroszkóposság''' bizonyos szilárd és folyékony anyaganyagoknak levegőnaz állvaa tulajdonsága, hogy szabad helyen tárolva képesek a annaklevegő nedvességtartalmát megköti,összegyűjteni ezáltalés megkötni. Eközben az anyag (folyadék esetén) felhígul, illetve – (szilárd anyag esetén –) elfolyósodik, vagy összecsomósodik. EztAz elnevezés a tulajdonságot[[Görög nevezzüknyelv|görög]] ''hygrosz'higroszkóposság' (υγρός = ’nedves’) és ''szkoposz''nak. Higroszkópos(σκοπός anyagok= például’megfigyelő’) aszavakból [[kalcium-klorid]],származik.<ref>{{CitLib a|aut=Fülöp töményJózsef [[kénsav]],|tit=Rövid akémiai [[foszfor-pentoxid]],értelmező aés [[glicerin]].etimológiai Erősszótár vízmegkötő|loc=Celldömölk hatásukat|red=Pauz–Westermann kihasználvaKönyvkiadó szárítószerkéntKft. alkalmazhatóak|ann=1998 például|isbn=963 [[exszikkátor]]okban,8334 szárítótornyokban.96 7 |pag=63}}</ref>
 
Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[foszfor-pentoxid]] és a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.
A görög hygrosz (υγρός = nedves) és szkoposz (σκοπός = megfigyelő) szóból.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=63}}</ref> A higroszkópos anyagokat először a légnedvesség jelzésére használták ({{linkiw1|higrométer|Hygrometer}}).
 
A higroszkópos anyagokat először a légnedvesség jelzésére használták ({{linkiw1|higrométer|Hygrometer}}).
 
== A talaj higroszkópossága ==
A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni, vagyis ez a talajnak az a tulajdonsága, hogy száraz állapotbantalaj a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségérejellemzőire, [[Talaj#Talajtípusok|talajnemére]].
Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva lemérik nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalcium-klorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik-összefüggést használják. Eszerint: Hy&nbsp;=&nbsp;2,1&nbsp;hy&nbsp;±&nbsp;0,3.
 
A fizikai talajféleségre a következő határértékek alapján következtetnek:

* homoktalajra hy 0,5–1,0,
* homokos vályogra 1,0–2,0,
* vályogra 2,0–3,5,
* agyagos vályogra 3,5–5,0,
* agyagra 5,0–6,5,
* nehéz agyagra 6,5–8,0

hy-értékek a jellemzők.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Higroszkóposság”