A [[kémia|kémiában]] az '''atom''' aaz [[kémiai elem]]ekelemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges részecske, mely [[atommag]]ból és [[elektronburok]]ból áll. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire. Ilyen értelemben az atomok a [[molekula|molekulák]] és az [[anyag (fizika)|anyag]] alapvető összetevői. A modern természettudományok kísérletileg igazolták azt, hogy az anyag ilyen részecskékből áll.
[[Démokritosz]], az atomelmélet megalapítója az atomokat még oszthatatlannak tartotta, de ma már tudjuk, hogy nevükkel ellentétben az atomok maguk is [[szubatomi részecske|szubatomi részecskékből]] épülnek fel.
Az '''atom''' a [[filozófia|filozófiában]] valaminek – például a [[Tér (fizika)|tér]]nek, az [[idő]]nek, a folytonosságnak, vagy az anyagnak – a valamilyen szempontból való elemi, tovább már nem osztható egységeit jelenti ''(atomosz'' gör. „oszthatatlan”). A [[fizika|fizikában]] ezeket [[elemi részecske|elemi részecskéknek]] nevezzük.
