„Wikipédia:Az első lépések (formázás)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (elírás javítása)
Nincs szerkesztési összefoglaló
</div> __NOEDITSECTION__
<div style="border:3px solid #ccf;padding:.5em 1em 1em 1em;border-top:none;background-color:#fff;color:#000">
{{tutoria
{{tutorial}}
 
A Wikipédia oldalak '''formázása''' a '''[[Wiki|Wikitext]]''' segítségével történik, így nem kell megtanulnod a [[HTML]] használatát, ha szerkeszteni szeretnél.
 
== Wikitext ''avagy'' wiki jelölőnyelv ==
A Wikipédia szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a wiki egyszerű beépített '''[[Wikipédia:Hogyan_szerkessz_lapokat#A_wiki_jel.C3.B6l.C5.91nyelv|MediaWiki leíró nyelvét]]''' használhatod a szerkesztés megkönnyítése érdekében. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.
 
=== Félkövér és dőlt betűk ===
A legáltalánosabban használt wiki parancsok ('''''tag'''''ek) a '''félkövér''' és a ''dőlt''. A '''kövérítés''' és ''döntés'' abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (<tt>'</tt>) teszünk:
 
*<tt><nowiki>''így lesz dőlt''</nowiki></tt> a ''dőlt betű'' (2 aposztróf mindkét oldalon),
*<tt><nowiki>'''félkövér'''</nowiki></tt> a '''félkövér''' (3 aposztróf mindkét oldalon),
*<tt><nowiki>'''''félkövér dőlt'''''</nowiki></tt> a '''''félkövér dőlt''''' (5 aposztróf mindkét oldalon).
 
Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:
*A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
**<nowiki>A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i.e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.</nowiki>
*'''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.
**<nowiki>'''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.</nowiki>
 
Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.
*A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.
**<nowiki>A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában</nowiki>
*Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.
**<nowiki>Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.</nowiki>
 
 
Bővebb leírásért lásd a [[Wikipédia:Formai útmutató|formai útmutatót]].
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
.
 
=== Címsorok és alfejezetek ===
1

szerkesztés