„Ibrahim Rugova” változatai közötti eltérés

 

==Élete==

 

Az [[1989]]-es szerb invázió és Koszovó autonómiájának elvesztése után, még az év végén megalapította a Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), amelynek egyúttal vezetője is lett. Politikai pályafutása során mindvégig Koszovó függetlenségének híve volt, de elkötelezett passzív ellenállóként nem tartott elfogadhatónak semmiféle erőszakot. Miután [[1991]]-ben az albánokat kizárták a koszovói közéletből, a Rugova vezette LDK – a nyugat-európai albán emigráció támogatásával – árnyékkormányzatot hozott létre, amely megszervezte az albán etnikum oktatási és közegészségügyi hálózatát. [[1992]]. [[május 24]]-én az albán közösség Rugovát tette meg a „Koszovói Köztársaság” elnökének. A nemzetközi diplomácia e címet nem ismerte el, de Rugovát elfogadta a koszovói albánság hiteles képviselőjének. Övéi körében azonban [[1995]] után megrendült a belé vetett bizalom, pacifizmusát kritizálták, s egyre erőteljesebbek lettek a fegyveres harc szükségességét hirdető hangok. A frissen megalakult [[Koszovói Felszabadítási Hadsereg]] ''(Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK)'' [[1997]]-ben függetlenségi harcba hívta az albánokat, válaszlépésül a [[Szerbia|szerbek]] támadásokat intéztek az albán civil lakosság ellen. A polgárháborúba [[1999]]. [[március 24]]-én beavatkozott a [[NATO]], és két és fél hónapon keresztül bombatámadásokat intézett Szerbia ellen. Ennek nyomására a szerb erők [[június 10]]-én kivonultak Koszovóból, s a tartomány igazgatását az [[ENSZ]], a katonai ellenőrzést a [[KFOR]] vette át.