Varga Mihály (újságíró)

Varga Mihály (Kunágota, 1928. január 4.) Kecskeméten élő és dolgozó tanár, író, költő, újságíró, szerkesztő, a Forrás című folyóirat alapító főszerkesztője, majd a Petőfi Népe című napilap rovatvezetője és főmunkatársa. Irodalomtörténeti, szociográfiai és szépirodalmi művek szerzője.

Életrajza

Fiatalkora

Varga Mihály Kunágotán született, szegény paraszti családban, édesanyja Juhász Piroska uradalmi cseléd, édesapja id. Varga Mihály. Az általános iskolát Kunágotán végzi, majd ugyanitt kereskedő tanonciskolába jár. Budapesten a Központi Vásárcsarnokban kereskedő segéd, később önálló vegyeskereskedő szülőfalujában. 1948-ban a szegedi Népi Kollégiumba (NÉKOSZ) jár egyetemi előkészítőre, majd egy évig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Orosz Intézetének hallgatója. 1950-től budapesti Zalka Máté Honvéd Tiszti Iskola hallgatója, 1950-1956 között a Magyar Honvédség állományában hivatásos tiszt, századosi rangban szerelt le. 1954-ben megnősül, felesége Subicz Terézia óvónő. Két gyermekük születik, Mihály (1956) és Zsuzsanna (1961).

Kecskeméti munkássága

1956-1959 között a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődési Osztályán művészeti előadó. 1957-1959 között a Katona József Társaság titkára. 1959-1966. között a kecskeméti 607. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. 1964-1969-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar - történelem szakos levelező hallgatója. 1964-1966 között az országos hírű Orfeusz Irodalmi Színpad vezetője. 1966 és 1969. között Kecskeméten a Berkes Ferenc Kereskedelmi Középiskolában magyar-történelem szakos tanár és kollégiumi nevelő és az aranyérmes Berkes Ferenc Ifjúsági Klub vezetője. 1962-ben az Aranyhomok című antológia szerkesztője.

Újságírói tevékenysége

1967-1968 között a Kiskunság című folyóirat felelős szerkesztője. 1969 és 1972. között a Forrás című irodalmi-művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. 1972-ben politikai nézetei miatt leváltotta a hatalom, nagy szerepe volt ebben Aczél Györgynek, akkori MSZMP KB ideológiai titkárnak. 1972 és 1985. között a kecskeméti Petőfi népe című napilap munkatársa, rovatvezetője, majd főmunkatársa. Verseket, novellákat, szociográfiai műveket, kritikákat ír. Irodalmi művei 1957-től jelennek meg, többek között a Pefőfi népe irodalmi mellékletében, a Tiszatájban, valamint budapesti, debreceni és pécsi folyóiratokban.

Nyugdíjas évei

Nyugdíjba vonulása óta is folyamatosan ír. Cikkei gyakran jelennek meg a Kecskeméti Lapokban, szinte évente jelenik meg új könyve.

Művei

2003 - Dr. Orosz László élete és munkássága (életrajzi mű) 2004 - Aforizmák (válogatott egysorosok az írótól)