„Folyáshatár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Soti (vitalap | szerkesztései)
a kat pontositas
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
5. Kontrakció (keresztmetszet összehúzódás)]]
'''Folyáshatár''' az a [[mechanikai feszültség]], mely tiszta húzás esetén az anyag maradó, plasztikus alakváltozását okozza. Jelölése '''R<sub>e</sub>''' vagy '''σ<sub>e</sub>'''. Szerkezeti anyagaink (amikből gépeink, épületeink stb. felépülnek) rugalmas testek, ezt a rugalmasságot azonban csak bizonyos terhelésig tartják, ennél a terhelésnél nagyobb erők esetén a testek maradó alakváltozást szenvednek.
[[Kép:Acel-szen.jpg|thumb|250px|left|Szénacélok szilárdásgiszilárdásági értékei a széntartalom függvényében]]
A folyáshatárt a szerkezeti anyagokra [[szakítóvizsgálat]]tal lehet megállapítani. A folyáshatár némely anyag [[szakítódiagram]]ján jól látható ponton fekszik, de vannak olyan anyagok, ahol a görbe lefolyásából ezt a feszültséget nehéz megállapítani, ebben az esetben a 0,2%-os maradó fajlagos megnyúláshoz tartozó feszültséget tekintik folyáshatárnak.
A folyáshatár a folyás kezdetekor mérhető '''R<sub>e</sub>''' húzóerő és az alkatrésznek a húzóerőre merőleges '''A''' keresztmetsztének a hányadosa:
13. sor:
A folyáshatár csak névleges feszültség, a valóságos feszültségnél figyelembe kellene venni az alkatrész terhelés alatti keresztmetszetét, mely a terheletlennél kisebb. Ezért a valóságos feszültség a névlegesnél (mérnökinél) mindig nagyobb.
 
A szilárd anyagok nagy része magasabb, az enyagminőségtőlanyagminőségtől függő hőmérsékleten állandó terheleésterhelés alatt lassan, de állandóan plasztikus alakváltozást szenved. Ezt a jelenséget kúszásnak vagy [[tartósfolyás]]nak nevezik. Folyáshatárról olyan hőmérsékleteknél beszélünk, ahol az anyag tartósfolyása még nem lép fel.
 
[[Kategória:Szilárdtestfizika]]