„Szent Kristóf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Tisztelete a középkorban terjedt el. A [[7. század]]tól templomokat és kolostorokat neveztek el róla.
Létezése történelmileg nem igazolt, életének történetét a mai kutatók nem tekintik valóságnak.<ref name="Stars">{{Cite web |title=Diese Heiligen gab es vermutlich gar nicht |url=https://de.starsinsider.com/lifestyle/510917/diese-heiligen-gab-es-vermutlich-gar-nicht |work=Stars Insider |date=2023-01-23 |accessdate=2023-01-24 |language=német}}</ref> Kristóf alakja már a késő középkori egyházban is vitatott volt: több helyi zsinat betiltotta a kultuszát; [[II. Piusz pápa]] is kétségeinek adott hangot.<ref>Peter Dinzelbacher: ''Falsche Heilige.'' In: Hannes Etzlstorfer, [[Willibald Katzinger]], Wolfgang Winkler: ''Echt-Falsch: Will die Welt betrogen sein?'' Kremayr und Scheriau, Wien 2003, S. 273 f.</ref> 1969-ben, a [[Katolikus szentek és boldogok listája naptár szerint|katolikus szentek]] liturgikus naptárának felülvizsgálatakor az ''Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium'' (''Dicasterium de Cultu Divino et Disciplina Sacramentorum'') arra a következtetésre jutott, hogy "alig van történelmi tény" Szent Kristófról, ahogy azt a [[Tübingeni Egyetem]] ''[[Horst Fuhrmann]]'' nevű német történészprofesszora összefoglalta,<ref>''Norme generali sull’anno liturgico e sul calendario. Commento a cura del „Consilium“.'' Opera della Regalità di N.S.G.C., Mailand 1969, S. 65. Horst Fuhrmann: ''Bilder für einen guten Tod'' (= ''Bayerische Akademie der Wissenschaften – Philosophisch-historische Klasse, Sitzungsberichte, 1997.'' Heft 3). Beck, München 1997, S. 14, referiert die Arbeit der Kongregation wie folgt: „Der entscheidende Punkt ist die Frage der Historizität. Die Norme generali sull’anno liturgico e sul calendario. Commento a cura del ‚[[Consilium zur Ausführung der Liturgiekonstitution|Consilium]]‘. Mailand 1969, 65 haben ein ‚giudizio storico‘, das auf der ‚scienza agiografica‘ gründet, zur Bedingung für das Weiterleben einer Reihe von Heiligen im Kalender gemacht: ‚Infatti i cristiani del nostro tempo vogliono, ed è giusto, che la loro devozione verso i Santi sia saldamente appoggiata alla verità storica‘. Christophorus ist zusammen mit Heiligen wie Susanna, Trifo, Bacchus und Apuleius, Katharina und Barbara unter diejenigen aufgenommen, ‚che presentano gravi difficoltà storiche‘ und die deshalb aus dem Kalender gestrichen wurden.“</ref> ezért a [[Katolikus szentek és boldogok listája naptár szerint|szentek római naptárából]] törölve lett.<ref>''Calendarium Romanum ex decreto sacrosancti oecumenici concilii Vaticani II instauratum auctoritate Pauli pp. VI promulgatum.'' Typis polyglottis Vaticanis,
== Élete ==
| |||