„Jambikus verselés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szócikk alapjának felhelyezése formázatlanul |
a belső hivatkozások készítése |
||
3. sor:
== Története ==
A jambikus verselés atyjának [[Arkhilokhosz]], ókori görög költőt tekintik, az [[Arkhilokhosz]] által megalkotott iambosz miatt, mely csipkelődő vers a mindennapok világából, emberi hibákat,
fogyatékosságokat támad és emelkedő hanglejtésben íródott.
40. sor:
∪ — | ∪ — | ∪ —
A [[Szent Ambrus]] egyházi költő (aki a rímet megalkotta) által alkotott ambroziánus vers is jambikus bimeterre épül. 8 strófás vers, melyet 4 soros versszakok építenek fel. A versszakok egy-egy sora 8 szótagú, s 4 jambusból állnak (jambikus bimeter).
Ha 4 jambus értékű versláb és pluszba egy mora értékű rövid szótag áll egymás mellett, akkor ötösfeles jambusról beszélünk.
* Képlete: ∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪
51 ⟶ 53 sor:
Dicső neve költő-fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él"
([[Petőfi Sándor]]: Jövendölés)
U — | U — | — —| U — | ∪
Ötödfeles jambus, melyben a 3. jambust egy spondeus helyettesíti, de mivel az semleges a vers lejtése megmarad emelkedőnek.
75 ⟶ 77 sor:
Kit nem hevít korának érzeménye,
Szakítsa ketté lantja húrjait!
([[Eötvös József]]: Én is szeretném)
U — | U — | U U | — — | — — | U
A mondatkezdő „S” nem számít bele a ritmusba, mert megelőzi a magánhangzót. Ez egy hatodfeles jambus, melynek a 3. és 4. jambusát pyrrichius, illetve spondeus helyettesíti
89 ⟶ 91 sor:
Drámai jambusnak is nevezik, bár eleinte a klasszikus drámákban a 12 szótagos jambikus trimetert hívták így, de Shakespeare, az angol drámaíró előszeretettel alkalmazta drámáiban: a 10 szótagú sorok jambikus ötösek, a 11 szótagos sorok hatodfeles jambikus sorok voltak.
Az itáliai eredetű oktáva versben, melynek rímképlete a b a b a b c c, a ritmusképlet szintén lehet ötös-hatodfeles jambus.
Például [[Arany László]], A délibábok hőse című művében a ritmust és a rímet összefűzte egymással, így a keresztrímeknél jambikus hatodfeles és ötös váltotta egymást, a záró párosrímet pedig két jambikus ötös adta.
A szintén itáliai eredetű tercina versben, mely 3 soros részekből áll, melyeknek ritmusképlete a b a b c b c d c volt ritmusképlete lehetett ötös-hatodfeles jambus, esetleg hatodfeles jambus magában.
107 ⟶ 109 sor:
* Képlete: ∪ — | ∪ — | ∪ — | | ∪ — | ∪ — | ∪ —
„…Sikolt a harci síp, riadj magyar, riadj!...”
([[Czuczor Gergely]]: Riadó)
Ritmusképlete tiszta, mind a 6 verslába jambus. A cezurát a vessző jeleníti meg, a levegővétellel megszakítja a gondolatot, hogy felkiáltással zárja a sort.
| |||