|
A '''befektetési jegy''' az [[értékpapír]]ok egyik fajtája.
==Fogalma==
A befektetési jegy a [[befektetési alap]] nevében (javára és terhére) - törvényben (Magyarországon jelenleg a [[befektetési alap]]okról szóló [[1991]]. évi LXIII. törvényben - meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
==Kötelező tartalmi kellékei==
h) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása.
Mint látható, a befektetési jegy mindig egy meghatározott befektetési alaphoz köthető. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.
A befektetési alap fajtái:
* zárt végű: azalap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül
* nyílt végű: az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható
A befektetési alap típusa:
* nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyek bárki által megvásárolhatóak
* zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyek csak zárt körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek által vásárolható meg
A befektetési alapok kategorizálása sokszínű, mivel sokszínű az a befektetési paletta is, amelybe a befektetési alapok fektethetnek. A befektetési alap jegyét megvásároló személyektől összegyűjtött tőkét ugyanis az alap kezelője különböző befektetési formákban helyezi el, és ezen befektetések hozamát a befektetési jegy árfolyamában "tükrözteti". A befektetési jegy tulajdonosa tehát a mögöttes befektetési termékek (pl. kötvény, részvény) hozamából részesül, anélkül, hogy neki magának azt az adott befektetést meg kellene vásárolnia.
A legésszerűbb kategorizálás tehát kézenfekvően adódik: alapvetően mi a mögöttes befektetési termék?
Ennek ellenére a dolog mégsem egyszerű. Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő szövetség, a BAMOSZ kategorizálása az általánosan elfogadott:
1. Értékpapír alapok
a) Likviditási alapok: az alap csak olyan [[kötvény]]jellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
b) Pénzpiaci alapok: a benne lévő [[kötvény]]jellegű eszközök futamideje nem haladhaja meg az 1 évet.
c) Rövid kötvényalapok: szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje 1-3 év.
d) Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
e) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
f) Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
g) Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
h) Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
i) Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
j) Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (pl. határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
2. Ingatlan alapok
a) Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.
b) Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.
==Külső hivatkozás==
<!--(forrás: www.bamosz.hu)-->
* [http://www.bamosz.hu A BAMOSZ honlapja]
[[Kategória:Pénzügy]]
| 