„Léta vára” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Léta vára.jpg|thumb|Léta vára|350px]]
'''Léta vára''' (Géczi-vár) [[Kalotaszeg]] legdélbb
▲Léta vára (Géczi-vár) Kalotaszeg legdélbb vára, [[Magyarléta]] ([[román nyelv|románul]] ''Liteni,'' korábban ''Litu Unguresc,'' [[német nyelv|németül]] ''Ungarischlitta/Königsdorf'') falu határában, a mai [[Románia|Romániában]] [[Kolozs megye|Kolozs megyében]] található.
==Története==
A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda tisztsége alatt állott, aki saját embereivel innen intézte a megye területének ügyeit. A vár építésének ideje nem ismeretes, de [[1324]]-ben már említik.
[[Luxemburgi Zsigmond]] király [[1405]]-ben [[Kolozsvár]] városának adományozta, de időközben ismét vajdai kézre került, majd [[1419]]-ben a várhoz tartozó falvakat a király felosztja kusalyi Jakcs János, Vána udvarbírája és László [[belényes]]i román vajda között.
[[1441]] elején [[II. Ulászló]] király Herepei Márk alvajdának adományozta a várbirtokot, melyet ekkor a király akarata ellenére Losonczi Dezső volt erdélyi vajda tartott a kezén. Herepei Márk – végrendelete alapján - [[1450]] novemberében elhunyt, és [[Hunyadi János]] kormányzó már 1450
Ugyanekkor a kormányzó nővére Dengelengi Pongrácz özvegye is jogot tartott Léta várához. [[V. László]] király [[1456]]. április 4-én a várat és tartozékait Hunyadi János nővérének adományozza. [[1500]] november 26-án II. Ulászló király rendeletére Pongrácz Mátyás özvegyét Perényi Orsolyát iktatják zálog címén a várba és tartozékaiba, mivel a vár visszaszállt a koronára.
Perényi Orsolya halála után, [[1501]]-ben II. Ulászló király [[Corvin János]]nak adományozta várbirtokot. [[1524]]-ben már gyarmati Balassa Ferenc birtoka a Létai vár.
[[1544]]-ben Izaballa királyné Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak adományozza.
[[1560]]-ban Balassa Menyhárt birtoka, de ő [[1561]]-ben szembeszállt [[János Zsigmond]]fejedelemmel, aki így ostrom alá vette a várat. Miután a várőrség fellázadt, a várat feladták és mikor a fejedelem csapatai a várba bevonultak a földalatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott, 50 katona Szilvási János parancsnokkal együtt a romok alatt lelte halálát.
A várrom a környező birtokkal együtt [[1562]]-ben visszakerült Kolozsvár városához, [[1569]]-ben pedig [[Ghyczy János]] kormányzónak adományozták, aki helyreállította a várat. Az ő neve után nevezik Géczi várnak az erősséget.
[[1589]]. március 6-án [[Báthori Zsigmond]] a birtokot Gyulai Pálnak és nejének Ghyczy Katának és örököseinek adományozta.
A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Szabálytalan négyszög alakú volt és belső (felső) és külső (alsó) várból állt. A vár nyugati oldalán a legmeredekebb a szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldal felől volt megközelíthető. A bejárat is ezen az oldalon volt. A belső vár és annak “öregtornya” a létai vár legrégibb részei, és napjainkban is ezek a legépebben megmaradt részek.
A külső vár megmaradt része egy hatszögű erődtorony és a kelet felé nyúló falrész. A külső vár megépítése tűzfegyverek elterjedésének időpontjára, a [[XVI. század]]ra tehető.
30 ⟶ 29 sor:
*Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
*http://www.magyarfenes.ro/magyarleta/egyhazkozseg/i.pdf
{{Kalotaszegi várak}}
| |||