„Bikszád” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
==Története==
Bikszád''' egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is '''Bykzad'''-nak írták, s a '''Meggyesaljai Mórocz''' család volt birtokosa.
[[XVI. század]]-ban a [[Báthory család|Báthoryaké]], majd a ''Lónyay,
Rhédey'', és később a ''Wesselényi családé'' volt.
[[1604]]-ben '''[[Hosszúmező]] és '''[[Técső]]''' határperében volt említve.
[[1660]]-ban [[Kemény János]] erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.
'''Bikszád'''-nak a XVII. század óta két nevezetessége van: a '''kolostor''' és a '''gyógyfürdő'''.
'''Kolostora''':
A Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátságot [[1689]]-ben alapította '''Károlyi Ézsaiás''' trapezunti
szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.
[[1753]]-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.
A kolostor búcsújáróhely.
1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.
'''Gyógyfürdője''': Már a XVII. században is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet.
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a [[Kranchen|krancheni]], [[Gleichenberg|gleichenbergi és
[[Niedersters|niederstersi]] forrásokkal.
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.
A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.
A településnek a [[XIX. század]] első felében több birtokosa is volt: pl. a gróf Teleki, a gróf [[Károlyi család|Károlyi]],
báró Wesselényi, báró Vécsey, [[Becsky család|Becsky]], Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.
A [[XX. század]] elején legnagyobb birtokosa a gróf [[Károlyi család]], és a Szent Bazil szerzetes rend volt.
==Nevezetességek==
| |||