„Konfokális pásztázó mikroszkóp” változatai közötti eltérés

A '''konfokális pásztázó mikroszkóp''' (confocal laser scanning microscope, CLSM) nem a tárgy felszínét, hanem a tárgy (például egy [[sejt]]) belsejében kiválasztott síkot képezi le. A tárgyat megvilágító fény - egy lézer fénye - lyukdiafragmán át lép be a mikroszkópba, és az objektíven keresztül (tehát fókuszálva) érkezik a kiválasztott sík egy pontjára. A tárgy e pontjáról visszaszóródott fényt - vagy a megvilágított tárgypontban keletkező lumineszcencia fényt - az objektív, részben áteresztő tükör közvetítésével, egy másik lyukdiafrgmára gyűjti, azaz leképezi reá a tárgypontot. A két diafragma optikailag azonos távolságra van az objektívtől (konfokális diafragmák). Ez az elrendezés biztosítja egyrészt azt, hogy a leképezendő tárgypont fókuszált megvilágítást kap, másrészt pedig azt, hogy csak a tárgypont képe éles a második diafragmán, tehát főleg a tárgypontból jövő fény jut át a diafragmán át a detektorra, amely még akkor is megfelelő jelet szolgáltat a számítógép számára, ha a tárgypont és az objektív között a tárgynak további fényt szóró és fényt nyelő részletei vannak.

A kiválasztott tárgysíknak (valójában a tárgy egy vékony szeletének) a képe pásztázás közben pontról pontra alakul ki. Mind a pásztázás vezérlését, mind a leképezett pontok koordinátáinak és fényességadatainak a rendezett gyűjtését és tárolását számítógép végzi. A pásztázás többnyire a mikroszkóp tengelyére merőleges síkban (XY-sík) történik, és esetleg többszáz egymással párhuzamos rétegre is kiterjedhet (optikai szeletelés).