„Hamburgi szökőár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hamburgi árvíz lapot átneveztem Hamburgi szökőár névre: Nem árvíz volt, hanem szökőár
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Sturmflut-Hamburg.jpg|thumb|right|230px|A hamburgi árvíz]]
 
A '''hamburgi árvízszökőár''' [[1962]]. [[február 17]]-én 315 emberéletet követelt. A háború utáni [[német nép|németség]] tehetetlen kiszolgáltatottságának szomorú szimbóluma.
 
1962 telén a viharos hajnali időjárás következtében az önálló német szövetségi „városállamban”, [[Hamburg]]ban mintegy hatvan helyen átszakadt a gát, elöntve több városrészt. Az álmában meglepedt mintegy 15 ezer ember nedves pizsamában menekült a háztetőkre, fákra. A német alaptörvény ([[német nyelv|ném.:]] ''Grundgesetz'') értelmében a hadsereg a Német Szövetségi Köztársaság területén nem volt bevethető, a rendőrség pedig nem rendelkezett megfelelő felszereltséggel. A későbbi kancellár, az akkor még hamburgi belügyi szenátor (''Innensenator'', tulajdonképpen hamburgi belügyminiszter) [[Helmut Schmidt]] (a főpolgármester /= hamburgi miniszterelnök/ szabadságon való távolléte miatt) válságstábot állított fel, s elrendelte a német hadsereg mozgósítását. Riadóztatására ugyanis a Németországot megszálló szövetséges ([[Franciaország|francia]] és [[Anglia|angol]]) [[NATO]] csapatok megtagadták politikai okokból a segítséget, s arra hivatkoztak, hogy a sötétségben uralkodó zűrzavarban a nemzetközi politikai helyzetre való tekintettel nem vonulhatnak be Hamburgba, meg kell várni a sötétség és köd délelőtti feloszlását, hogy helikopterről áttekinthető legyen a helyzet. A tárgyalások közben 315, zömmel csecsemő, gyerek és nő fagyott meg a havazásban a háztetőn.
 
AzA árvízszökőár után Helmut Schmidtet rehabilitálták, s kissé rendezték az NSZK jogi helyzetét.
 
== Külső hivatkozások ==